Bor(ú)ba fulladt az idei szüret

„Már három éve rossz idők járnak a szőlőre, az idei viszont az előző kettőt is alulmúlja. Nálunk mindössze a gazdák negyede dalolhat vidáman szüret közben, de ennél több inkább nem is megy a hegy felé, a megmaradt pár szem leszedését a madarakra bízza” – panaszolta lapunknak az avasújvárosi Bakator Hegyközség elnöke.

Ludróczki Sándor szerint ez a nyár, jobban mint bármelyik, a szakértelem és az odafigyelés együttes próbája volt, ami azt jelenti, hogy a szaktudás mellett is nagyon kellett vigyázni, hogy pontosan akkor permetezzék a szőlőt, amikor szükséges, s amikor a használt szer a leghatékonyabb.

„Megesett azonban, hogy hiába volt ott a gazda, hátán a permetezőgéppel a mezsgyén, nem mehetett be a tőkék közé, mert annyira lágy volt a talaj. Ilyenkor több kárt tesz, mint hasznot. Akinek vegyes szőlője van, annak különösen nehéz dolga volt, mert más szer kellett az úgynevezett magántermőnek, mint a nemes fajtáknak” – magyarázta Ludróczki.

Pusztító fakórothadás

Mint megtudtuk, a magántermőt elsősorban a fakórothadás dézsmálta (még a szemek zöld állapotában), a nemes szőlőt viszont a peronoszpóra és a lisztharmat. „Aki ráadásul virágzás előtt és után nem permetezett, biztosan a boltban kell bort vennie még a disznótorra is”– fogalmaz félig viccesen a szőlész.

Az időjárás változása miatt jöhetnek még olyan nyarak, amikor gyakori, hideg esők után hirtelen forróság lesz – vonta le a tanulságot Ludróczki, aki úgy látja, hogy nagyon befertőződtek a táblák, ezért jövőre a megelőzésnek még nagyobb szerepe lehet, mint eddig. Emiatt a télutói, kora-tavaszi lemosó permetezéseket nem árt megduplázni.

Ha Avasújvárosban, az utóbbi években látványosan feljövő, szervezésben is példaadó szőlőtermesztő központban ilyen gondok vannak, akkor máshol még több. Menyhárt Lajos, a közeli Szinérváralja ismert kertészeti szakembere szerint a vidéken még nagyobb azon gazdák aránya, akiknél elmarad a szüret.

Ők átlagban csak kétszer-háromszor permeteztek, általában amiatt, hogy nem tudták megvásárolni az egyre drágább szereket. „Ennek ellenére vannak fajták, amelyek a mostani viszonyok közt is jó termést hoztak, ilyen nálam például a Bianka és Királyleányka. Jelenleg kézenfekvőbb az ellenállóbb fajtákat jobban elterjeszteni”– javasolta Menyhárt.

Még nem drágul a bor

A már szilágysági részekhez tartozó Sarmaságon és Szilágypérben sem jobb a helyzet. Tempfli Mihály, Péri polgármestere szerint községükben jó, ha fele annyi szőlőlé kerül a hordókba, mint tavaly ilyenkor. Ennek ellenére úgy látja, hogy egyelőre nem emelkedik a bor ára, mert sok gazda a tavalyi termésének jó részét még nem tudta eladni.

Érdekes megfigyelést tett azonban Dull József, az egyik ismert sarmasági termelő: a hagyományos bordói (kék kő alapú) lével permetezőknek jobb termésük van, mint azoknak, akik drága szerekkel védekeztek a peronoszpóra, a lisztharmat és más betegségek ellen. Ugyanakkor az is egyértelműen bebizonyosodott, hogy a téli lemosó-permetezés nagyon fontos, mert ahol elhanyagolták, ott nagyobb volt a kártevők támadása.
Több odafigyelést

„Nem öröm az idei szüret, de számos olyan tanulságot hordoz, amit meg kell szívlelni, mert csöppet sem biztos, hogy jövőre kedvezőbb idők járnak a szőlőre” – összegezte Fodor István mérnök, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Központ igazgatója.

Az ellenállóbb fajták elterjesztése mellett ő is a növényvédelemre való jobb odafigyelésben látja a javulást. A védekezésben a hagyományos kék kőről nem szabad ugyan lemondani, de vannak helyzetek (például, ha túl sok az eső), amikor már csak a drága, felszívódó szerek segítenek.

AGROLINE