A válság miatt több a lejárt termék a polcokon

Az elmúlt évek látványos élelmiszer-visszaélései után nagyobb hatósági figyelem irányul a kereskedelmi vállalkozásokra a másodlagos ellenőrzések során is.

Az előző évekhez képest az idén nyáron kevesebb híradás, kisebb médiakampány volt a hatóságok ellenőrzési akcióival kapcsolatban. Nem röpködtek az elvégzett ellenőrzési számokról és a kiszabott bírságokról szóló adatok.

Szemléletváltás történt a hatósági munka kapcsán is – mondta el lapunknak dr. Eperjesi József, a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságának vezetője.

Az igazgató megyei főállatorvostól megtudtuk: a kormányváltást követően egy új, vállalkozásbarát szemlélet indult az állat-egészségügy és élelmiszer-ellenőrzés területén is. Ennek jegyében születtek például a vállalkozások egyszerűsített bejelentésére vonatkozó, és a kistermelői élelmiszer-előállítás feltételeinek könnyítését célzó jogszabályok is.

Az ellenőrzések tapasztalatai közé tartozik, hogy a válság miatt csökkenő fogyasztás a kereskedelemben és a vendéglátásban is lassítja a termékek forgását, több termék éri el a polcokon a fogyaszthatósági idejének a végét.

A jogi feltételek könnyítése és a gazdasági válság pedig azzal a veszéllyel is jár, hogy a kereskedelemben és a vendéglátásban is gyakoribbak a kényszervállalkozások, akik alacsonyabb szakmai felkészültséggel is nekivágnak az üzletnyitásnak, hangsúlyozta dr. Eperjesi József.

Július 20-án életbe lépett az import és hazai termékek másodlagos ellenőrzését előíró, az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló rendelet.

– A rendelet adminisztrációs többletet ró az import és hazai termékeket forgalmazó vállalkozásokra, hiszen – a terméktől függően szabályozva – előzetes vagy utólagos bejelentési kötelezettséget ír elő. A vállalkozói bejelentést követően hatóságunk felméri a termék jellegéből adódó kockázatot, és annak alapján végez vagy nem végez a termékkel kapcsolatban a helyszínen ellenőrzést. Az ellenőrzések során megvizsgáljuk, hogy az élelmiszer-vállalkozások eleget tesznek-e a rendeletben előírt nyomonkövetési kötelezettségüknek: nyilvántartást kell vezetni a beérkező áruról, a beérkezés idejéről, a beérkező szállítmány mennyiségéről, az áru minőségmegőrzési, vagy hűtést igénylő és gyorsan romló élelmiszerek esetén a fogyaszthatósági idejéről, származási helyéről, beszerzési áráról – mondta el a megyei igazgató főállatorvos – A rendelet nyomán olyan növényi és állati eredetű alapanyagok is a hatóság látókörébe kerültek, amelyeket korábban csak ritkán ellenőriztünk – tette hozzá a szakember.

Nyomon lehet követni az élelmiszerek útját

Fontos, hogy az élelmiszerek nyomon követhető módon jussanak el a fogyasztókhoz, rendelkezésre álljon a megfelelő és hiteles információ – ezt dr. Kiss Attila, az egri főiskola Élelmiszer-tudományi Intézetének igazgatója is mindig hangsúlyozza az asztalunkra kerülő portékák kapcsán. Az EgerFood Regionális Tudásközpont kutatásai és innovációs tevékenysége fókuszában épp az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos fejlesztések állnak. Egyúttal régiós és hazai zászlóvivői ennek a fogyasztóvédelmi irányzatnak. A fogyasztók tájékoztatására fejlesztették ki a hiteles adatbázison alapuló, termékekre vonatkozó mobiltelefonos, WAP-os és internetes keresési és tájékozódási lehetőséget is.

A megyében 20 vállalkozás van, amely élelmiszerek importjával is foglalkozik, ezek egy része a további feldolgozáshoz szállít be alapanyagot, a többi magyar nyelvű felirattal ellátva értékesíti tovább a behozott termékeket. A rendelet hatálybalépése óta 31 importról szóló vállalkozói bejelentés érkezett a megyei hatósághoz, ezek alapján 5 ellenőrzést végeztek a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés terén.

– Az élelmiszer-vállalkozások vezetőinek javasoljuk, vegyék igénybe azt a lehetőséget, hogy még a vállalkozás indítása előtt tájékozódjanak hatóságunknál az alapvető higiéniai követelményekről – mondja dr. Eperjesi József.

Kifogásolható volt a higiénia

A szemléletváltás ellenére a hatósági ellenőrzések a tervek szerint tovább folytatódnak, a megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság ellenőrei legutóbb, augusztusban a takarmány és az élelmiszer-előállítás, -forgalmazás terén összesen 178 ellenőrzést végeztek Hevesben. Az élelmiszerekkel kapcsolatos mulasztások miatt 11 esetben kellett büntetniük, 820 ezer forint bírság kiszabásával, míg a kereskedelem, vendéglátás kifogásolható higiéniai állapotai kapcsán 20 alkalommal éltek a pénzbüntetés eszközével, 2,15 millió forint összegben. Mindezek mellett minőségi kifogások, egyebek közt a lejárt fogyaszthatósági idő miatt 92 élelmiszertételt vontak ki a forgalomból.

GAZDAKÖR