Hungarikum után európai eredetvédelem?

A mezőgazdasági élelmiszertermékek és borok eredetvédelmének jelentősége, és az európai eredetvédelmi gyakorlat fejlődése volt a fő témája annak a kerekasztal beszélgetésnek, amelyet kedden tartottak az Európai Parlamentben.

Az eseményen jelen volt Dacian Ciolos, az Unió mezőgazdasági biztosa is, aki az Európai Bizottságnak a témát érintő jogalkotási terveiről tájékoztatta a résztvevőket. A meghívott előadók több EU-s tagországból érkeztek, termelői és szakmai érdekvédelmi szervezeteket képviselőjeként.

Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő meghívására Magyarországot a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) képviselte. Brazsil Dávid, a HNT szakértője előadásában az eredetvédelem hazai gyakorlatáról adott tájékoztatást, de kitért a jelenleg legvitatottabb európai borvidék, Tokaj-Hegyalja névhasználat körül kialakult magyar-szlovák vitára is.

„Az újonnan csatlakozott tagállamokban nincsen még széles körben kialakult gyakorlata a földrajzi árujelzők oltalmának. Sajnos Magyarországnak is sok pótolnivalója van e téren, hiszen a védett borainkon kívül mindössze hat darab uniós oltalmat élvező eredettvédett magyar élelmiszertermék van a piacon. Úgymint a csabai kolbász, a gyulai kolbász, a makói hagyma, a hajdúsági torma, a budapesti téliszalámi és a szegedi szalámi. A bejegyzett földrajzi árujelzők számát tekintve Magyarország a 12. helyen áll az Európai Unióban, holtversenyben Hollandiával. Európában a legtöbb eredettvédett élelmiszerrel Olaszország rendelkezik, őket követi a sorban Franciaország. Ezekben az országokban nagy hagyománya van a minőségi élelmiszergyártásnak, ezért van mit tanulnunk tőlük" – fejtette ki a téma kapcsán Tabajdi Csaba.

Tabajdi, aki már 2009 novemberében társjelentéstevője volt az élelmiszertermékek minőségpolitikájával foglalkozó parlamenti állásfoglalásnak, üdvözölte a magyar agrárkormányzat azon lépéseit, melyeket a hungarikum-törvény előkészítéséért tett. Eddig a hungarikumokat semmilyen formában nem szabályozták Magyarországon, mindössze egy országgyűlési határozat (77/2008.) fogalmazott meg iránymutatásokat ezzel kapcsolatban, melyben felkérte a kormányt, hogy ösztönözze az agrártermékek eredetmegjelölései és földrajzi jelzései közösségi oltalmának megszerzését, valamint a hagyományos különleges tulajdonságú termékek közösségi elismerését. „A megtisztelő hungarikum minősítés, vagy a földrajzi árujelző oltalom azonban önmagában még nem garancia a termék sikeréhez.

Szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy az árucikk vonzó legyen. Az elvárt és megszokott minőség folyamatos fenntartása, valamint a külpiacokon végzett célzott marketing-tevékenység is szükséges ahhoz, hogy a termelőink keresettebbé tegyék portékáikat” – húzta alá a képviselő.

GAZDAKÖR