Összesen 190-200 milliárd forint költségvetési bevételkiesést okozna, ha a jelenlegi 25 százalékról drasztikus módon, 10 százalékra csökkenne az élelmiszerek általános forgalmi adója (áfa) – derül ki a szakértői számításokból. Az egységes 10 százalékos áfakulcs az egyik lehetséges verzió, amely szerepelhet a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) áfacsökkentési terveiben. Az agromonitor.hu értesülései szerint ugyanakkor a VM-nél több variáció is fut: így például másik megoldásként szóba jöhet egy 5 és egy 18 százalékos kulcs alkalmazása is. A gabonaágazatban felmerül a fordított áfaadózás bevezetése, amely az alapanyagoknál „nullás áfakulcsot” jelentene. Ágazati szakértők szerint viszont költségvetési okokból jelentős adómérséklésre minimális az esély, ezért többen az önkormányzati választások előtti kampányfogásként értékelik az áfacsökkentésre vonatkozó közelmúltbeli VM-bejelentést.
Az egységes 10 százalékos kulcs bevezetése lehet az egyik lehetséges VM-javaslat az élelmiszerek áfatartalmának csökkentésére – értesült az agromonitor.hu. E megoldás megegyezhet a korábbi szakértői egyeztetéseken megfogalmazott minimális ágazati elvárásokkal. Mint ismert, a VM még korábban bejelentette, hogy felülvizsgálja az áfaügyet az élelmiszergazdaságban és ennek érdekében szakértői bizottságot hozott létre. Kardeván Endre, a tárca államtitkára pedig a napokban bejelentette, hogy a minisztérium javaslatot kíván tenni az áfa csökkentésére.
Szakértői számítások szerint ugyanakkor 190-200 milliárd forintos nettó költségvetési bevételkiesést okozna, ha az élelmiszerekre a mai 25 százalék helyett 10 százalékos egységes áfakulcs lépne életbe. (Mint ismert, a kenyérféleségek és a tejtermékek – ma is meglévő kivételként - 18 százalékos áfakulccsal adóznak). A költségvetésre gyakorolt nettó hatásban szerepet játszik, hogy az adómérséklés az agrárszektort „fehérítené”. Egyes szakértők a feketegazdaság jelenlegi részarányát 15-25 százalékosra teszik, amelynek felét szerintük az adócsökkentés visszaterelhetné a legális szférába. Ez összességében mintegy 25 milliárd forinttal növelné a büdzsé bevételeit. (Korábbi számítások szerint ugyanakkor a feketekereskedelem elérheti a 80-100 milliárd forintot is az agrárszektorban).
Értesüléseink szerint a minisztériumon belül létrehozott szakértői bizottság a 10 százalékos egységes kulcs mellett több már variációt is lehetségesnek tartott a VM-vezetés számára összeállított elemzésében. Így például szóba jöhet egy 5 százalékos kulcs bevezetése az alapvető élelmiszerekre és a 18 százalékos mai kulcs alkalmazása az egyéb termékekre. Emellett további megoldási lehetőségek és számítások is készültek – tudtuk meg.
A gabonaágazatban felmerül az úgynevezett fordított áfa életbe léptetése is, amelynek lényege az lenne, hogy az adót nem az élelmiszerlánc köztes szereplői, hanem végső soron a fogyasztók fizetnék meg. Ennek következtében a gabonaágazati alapanyagok áfatartalma nullára csökkenhetne. Szakértők szerint e technikával vissza lehetne szorítani azokat az áfacsalási visszaéléseket, amelyek mára tömegessé váltak a gabonapiacon a feketézésre ösztönző, 25 százalékos áfa miatt. Hátrányt jelenthet viszont, hogy e rendszer bevezetéséhez előreláthatólag féléves uniós engedélyeztetési procedúrára lenne szükség. Emellett a termelők likviditási helyzete romolna, mivel átmenetileg sem gazdálkodhatnának az eddig náluk lévő áfával. A gazdálkodóknak e változtatás azért sem tetszik, mert a beszerzett imputanyagok okán áfa-visszaigénylővé válnának, emiatt pedig szerintük fokozottabb Apeh-ellenőrzésekre számíthatnának.
Az agromonitor.hu-nak nyilatkozó szakértők a mai helyzetbe elképzelhetetlennek tartják a jelentősebb élelmiszerágazati áfamérséklést a kieső állami bevételek miatt. A kormány más tervei és kötelezettségei ugyanis eleve komoly terhet rónának a büdzsére. Ilyen például a 16 százalékos egységes tervezett szja-kulcs bevezetése vagy a költségvetési hiány jelentős lefaragása. Mindezek szakértők szerint megakadályozhatják, hogy az élelmiszereknél látványos áfacsökkentést lehessen végrehajtani. Ezért többen az önkormányzati választások előtti kampányfogásként értékelik a tervezett áfamérsékről szóló közelmúltbeli VM-bejelentést.
AGROMONITOR