Címlap

Bejelentkezés


Brüsszeli halogatás okoz károkat a magyar borászoknak

Rovat(ok):

Technológiai problémákat okozhat a magyar borászoknak, hogy a brüsszeli irányító bizottság nem döntött arról a magyar kérelemről, amely a bor alkoholtartalmának mesterséges – cukorral vagy musttal történő – kiegészítésre irányult – állítják borszakmai érdekképviseletek. A 0,5 térfogat-százalékos javítás lehetősége most kifejezetten jól jönne, ugyanis a szőlő vegetációs időszakában jellemző extrém időjárási körülmények miatt az idei évjárat mustfoka a tavalyi 16-17 helyett átlagosan 13 körül van – mondta az agromonitor.hu-nak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkára. A brüsszeli döntés halogatása azt jelenti, hogy a termés egy részénél már nincs lehetőség a beavatkozásra, az alacsony mustfokkal forrt borok pedig kevésbé stabilak, így rövidebb ideig tarthatóak el.

Az EU borpiaci reformja óta Magyarországon a bort úgy lehet cukorral, illetve mustsűrítménnyel feljavítani, hogy az ebből fakadó alkoholtartalom-növekedés ne haladja meg az 1,5 térfogatszázalékot. Különlegesen kedvezőtlen körülmények esetén további 0,5 térfogat-százaléknyi javításra van lehetőség, de ezt külön kell kérni az EU-tól. A reform előtt egyébként 2 százalékra volt lehetőség.
A szakmai érdekképviseletek augusztus 23-án jelezték levélben a Vidékfejlesztési Minisztériumnak (VM), hogy kérni kell a 0,5 százalékos többlet-kiegészítés lehetőségét. Már akkor látszott ugyanis, hogy az idei évjárat alacsony mustfokkal érik, illetve növény-egészségügyi problémák is felmerülnek – sorolta az indokokat Horváth Csaba. A VM azonnal továbbította a magyar igényt Brüsszelnek, ott viszont csak kedden ült össze az irányító bizottság, és nem is döntött az ügyben. Nem csak magyar kérelemről van szó, ugyanis a magyar igényhez írásban csatlakozott Ausztria és Németország is, szóban pedig Szlovákia és Csehország.
Mivel a mesterséges alkoholtartalom-kiegészítés csak a mustnál, illetve a forrásban lévő bornál lehetséges, nagyon szorít az idő – hangoztatja Horváth Csaba. A bizottságnak szerinte még ezen a héten döntenie kellene, hogy az intézkedésnek érdemi hatása legyen a borokra – tette hozzá. A téma előkerült a szerdai bor termékpálya bizottsági ülésen is, ahol az agromonitor.hu információi szerint a VM kevésbé látta sötéten a helyzetet – ennek ellenére több fórumon is próbálja ösztönözni a bizottságot, hogy döntsön az ügyben. Egyes szakmai vélemények szerint ugyanis – mivel a szüret a szokásosnál később indult – a kéthetente ülésező bizottság október eleji esetleges kedvező döntése is jelentős mennyiségű bornál tenné lehetővé a javítást. Piaci szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy bár az idei termés csupán 2,5 millió hektoliter körüli lesz, mintegy 2,8-2,9 millió hektó átmenő készlet van a pincékben, azaz a borászok akár házasítással is javíthatnak az idei évjáraton.

Rontja ugyanakkor a kilátásokat, hogy sok szőlőtermelő úgy érezheti, a mustfok-növekedés reményében kockázatos várnia, és a hét végéig jósolt kedvező időjárást kihasználva, még az újabb esős időszak előtt kell szüretelnie, amíg egészségesek a fürtök. A HNT szerint kérdéses, hogy számukra például időben jön-e a bizottság esetleges kedvező döntése. A plusz 0,5 százalék az idei évjáratnak sokat jelentene, ugyanis nem mindegy, hogy 10 százalékról nő 0,5 százalékkal a bor alkoholtartalma, vagy 13 százalékról – állítja Horváth.
A HNT főtitkára érthetetlennek tartja azt is, hogy vajon milyen újabb információkat vár az irányító bizottság Magyarországtól. A szabályozásban ugyanis nincsenek konkrét szempontok arról, milyen indokok alapján kérhető a 0,5 százalékos többlet-kiegészítés. A HNT főtitkára szerint a bizottság részéről ez csupán időhúzás. Ugyanezt vélelmezték az agromonitor.hu megkeresésére más borpiaci szakértők is, hozzátéve, hogy egyes tagállamok arra spekulálnak, hogy az itteni gyengébb évjáratot kihasználva teret nyernek a magyar piacon. Az EU-n belül egyébként hagyományos az észak-dél ellentét, amelynek legfőbb ütközőpontja a mesterséges borjavítás: a déliek az alkoholtartalom-kiegészítése ellen, az északiak pedig a savtartalom mesterséges növelése ellen szólalnak fel.
Amennyiben a brüsszeli huzavona miatt kár éri a magyar bortermelőket, felmerülhet a jogorvoslat igénye, de hogy ezzel szükség esetén valóban élhetnek-e majd a magyar borászok – egyértelmű szabályozás és precedens híján – a szakértők sem tudták megmondani.



AGROMONITOR