Levegőhöz jutnak a kis vágóhidak

Még életbe sem lépett, máris több szakmai szervezet kritizálta a kis vágóhidak bürokratikus terheit csökkentő rendeletet. Az agrártárca szerint a kis- és családi vállalkozásokat segítő intézkedés nem befolyásolja a levágott hús egészségügyi vizsgálatait, azok továbbra is megmaradnak.

Várhatóan egy hónap múlva lép életbe az a rendelet, amellyel mentesítené a kötelező vágás utáni minősítés alól az éves átlagban heti kétszáz darabnál kevesebb sertést, illetve heti hetvenötnél kevesebb marhát vágó vágóhidakat a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). Az Agromonitor.hu internetes portálnak nyilatkozó szakmai szervezetek szerint a rendelet hatályba lépése után nőne a húságazatban már így is harminc százalékra becsült feketekereskedelem mértéke, ami további zavart okozna a piac árképzési rendszerében.

Fazekas József, a minősítés egy részét végző Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke szerint az uniós szabályozáshoz hazánk még éretlen. „A minősítésre továbbra is szükség van, és a haszonállatokat hatósági helyeken kellene vágni ahhoz, hogy minősített hús kerüljön a piacra. Azzal egyetértünk, hogy heti ötven sertésig eltöröljék a kötelező vágás utáni minősítést” – mondta lapunknak Fazekas József, aki úgy véli, a feketegazdaságot növelné a tervezett könnyítés.

„A kis vágóhidaknak hatalmas terheket jelentenek a vágás utáni minősítés költségei, amelyek nincsenek arányban a levágott mennyiséggel” – mondta lapunknak Kardeván Endre, a VM államtitkára. Az állat-egészségügyi vizsgálatok továbbra is kötelezők, így csak egészséges állat kerülhet vágóhídra, s továbbra is érvényesek maradnak a vágóhídi húsvizsgála-tok. A tervezett változás elsősorban adminisztratív vizsgálatokat érint. A vágás utáni minősítés enyhítése egyébként összhangban van az Európai Unió rendelkezéseivel, amelyeket több ország alkalmaz is. A kis vágóhidak számára tervezett könnyítések a kormány azon intézkedéseivel harmonizálnak, amelyek a kis- és közepes vállalkozások és családi gazdaságok helyzetbe hozását célozták meg. Az új agrárkabinet az uniós jogot és előírásokat messzemenően betartja, éppen ezért vannak a könnyítések, hiszen a magyar kormány az európai előírásokat korábban még szigorúbban értelmezte, mint amit a közösség elvár – mondta Kardeván Endre. A hazánkban működő vágóhidak mintegy hetven százaléka mentesülne a vágás utáni minősítés követelményétől. „Számításaink szerint a belpiacon levágott hús mennyiségének mintegy tíz százalékát adják a kis vágóhidak, s az új rendelkezés alapján az innen kikerülő húsok csak belföldi forgalomban értékesíthetők” – hangsúlyozta Kardeván. Az államtitkár úgy véli, lesznek olyan piaci szereplők, akiknek nem tetszik majd az új rendelet, mivel a kis vágóhidak mentesülnek a vágás utáni minősítés költségeitől. A kis vágóhidak esetében az ellenőrnek voltak eddig a legnagyobb költségei, mivel napi szinten kellett a vágóhídra kijárnia, és a minősítést elvégeznie. A költségeket a vágóhídnak kellett megfizetnie.

A vágóállatok vágás utáni minősítéséről még 2003-ban hozott rendeletet az agrártárca, de azt csak tavaly módosították. A kisebb, illetve helyi igényeket kiszolgáló vágóhidaknak nem kellett minősítőhelyet működtetniük, így a húst minősítés nélkül hozhatják helyi forgalomba. Az előző kormány még feltételül szabta, hogy a vágóhidak ötven kilométeres körzetből vásárolják fel az állatokat, a húst pedig a vágóhídnak otthont adó, illetve az azzal szomszédos településeken, továbbá budapesti boltokban értékesítsék. Az ilyen vágóhidak hetente legfeljebb huszonöt szarvasmarhát, ötven sertést vagy nyolcvan juhot vághattak. Az Európai Unió azonban heti kétszáz sertés levágását engedélyezi, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium az új rendelet tervezésekor figyelembe is vett.

Szempontok

A jelenlegi szabályozás szerint a vágóhidak a vágott állatok darabszámától függetlenül kötelesek minősítőhelyet működtetni. A vizsgálat leegyszerűsítve a hús és zsír, illetve a faggyú arányát vizsgálja, majd az eredmények alapján besorolja az öt fő, illetve három alkategóriából álló skálán a húst. A vizsgálatot S/EUROP-nak nevezik. Az S a legjobb, a P a legrosszabb. A minősítés eredeti célja az volt: a termelők jobb minőségű állatokat tenyésszenek, utolérve például Dániát, ahol egységesen képesek a hatvan százalék körüli színhústermelésre.

GAZDAKÖR