Vádaskodások közepette kúszik felfelé a kenyér ára

Vita alakult ki a pékek és a termelők képviselői között. Egymást vádolják azzal, hogy a másik tehet arról, ha ősztől emelkedik a kenyér ára.

A gyengébb termés, a nemzetközi gabonapiaci hangulat miatt dráguló búza árának nincs olyan áremelő hatása, melyről a pékek és a molnárok beszámoltak az utóbbi hetekben. A búza árváltozása nem indokol 30 százalékos kenyéráremelést. Az országban nincs hiány, még néhány százezer tonna étkezési búza exportra is mehet, és takarmányozásra is bőven rendelkezésre áll a megfelelő mennyiség - mondta Jancsák Csilla, a Magyar Agrárkamara szakértője.

Dull Béla, a dunaföldvári malom kereskedelmi vezetője szerint azonban, ha tartósan ötvenezer forint fölé megy a búza ára, akkor nagy bajban lesznek a malmok is, hiszen a drága lisztből nyilván kevesebbet tudnak csak eladni. Ugyanakkor a minőséggel gondok vannak.

A sok eső miatt a gombafertőzéseket nem tudták mindenhol kivédeni, így csak a kiváló minőségű termény számíthat magasabb árra. A helyzetet bonyolítja, hogy a vártnál nagyobb számban jelennek meg a hazai piacon a külföldi kereskedők is, akik felfelé mozdítják az árakat.

De nem csak a malmok, a pékek is bajban vannak - ezt már Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke mondta. A szakminisztériumban lezajlott egyeztető tárgyalások a gabonatermelők, a malmok, a kereskedők és a pékségek képviselői között nem járt megnyugtató eredménnyel.

Arra a kérdésünkre, mekkora áremelési igényeket jelzett a pékek számára a malomipar, Varga László elmondta, nagy különbségek tapasztalhatók, 20-tól 50-60 százalékos mértékig terjed a malmok lisztár-emelési szándéka.

- Ilyen korán még soha nem ajánlottak be a malmok áremelést. Máskor augusztus végén, szeptember elején kezdődött meg az egyezkedés, szeptemberben, október közepéig zajlottak le az áremelések, azt követte a kenyér árának felülvizsgálata - mondta a pékszövetség elnöke.

Varga László azt is problémaként említette, hogy míg az alapanyag oldaláról áremelésnek néznek elébe, a másik oldalról az áruházláncok durván leszorítják a kenyér árát.

Az egyik nagy láncról megemlítette, hogy 79 forintért ad kilós félbarna kenyeret, mélyen a beszerzési ár alatt. Hiszen annál a liszt is drágább lesz, és tönkreteszik a pékségeket. Ma már 75-85 forintos lisztárakat is jeleztek a pékségeknek. Az alapanyagár és a láncok okozta árollónak a pékségeket tönkretevő hatására felhívják a szaktárca figyelmét - közölte még az elnök.

Hazánkban az idén 5,227 millió tonna kalászos gabona termett, ami 13 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi. A megyék között nagy eltérések mutatkoznak, a dunántúli termésátlagok körülbelül 15-20 százalékkal haladják meg az Alföldön jellemző értékeket. Tolna megyében őszi búzából hektáronként 4,1 tonna az átlagtermés.

A betakarított búza minősége közepes. Ugyanakkor elmondható, hogy bőven megtermett az ország kenyere, hiszen csaknem 2 millió tonna a kenyérnek való, ebből itthon csak 1,2 millió tonnára van szükség - mondta Jancsák Csilla. Tehát nyolcszázezer tonnát akár exportálhat is az ország.

A piacon ugyanakkor olyan vélemény kezd kialakulni, mely szerint a gabonatermesztők tehetnek a hónapok óta lebegtetett liszt és kenyér drágulásról - holott erről nincs szó - szögezte le a Magyar Agrárkamara szakértője. Egy kiló kenyér árában csupán 20-22 százalék a liszt költsége. Egy kiló liszt árának pedig kétharmada a búza ára.

Drága a búza és még nincs vége az emelkedésnek

A magas ár oka a vártnál gyengébb európai terméseredmény. Oroszországban 90 millió tonnáról, 60 millió tonnára korrigálták a terméseredményt, Ukrajnában a perzselő aszály következtében export-tilalmat hirdettek meg.

Lengyelországban bejelentették, hogy javarészt takarmányminőségre számítanak, Németországban a nagy esőzések hátráltatják a betakarítást. Valószínű, hogy a spekulánsok hatása is erősen érződik a megemelkedett árakban. Az étkezési búza ára most 50-53 ezer Ft/tonna között van minőségtől függően, a takarmánybúza 47-50 ezer Ft/tonna, a takarmányárpa 36-40 ezer Ft/tonna.


GAZDAKÖR