Több élelmiszert, de hogyan?

Kiváló minőségű élelmiszereket nem lehet előállítani tudományos háttér nélkül – állapították meg azok az akadémikusok, akik az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó előadóiként az agrár felsőoktatásban jelentkező problémákra, a különböző élelmiszerkezelési technológiákra, valamint az egyre fontosabbá váló állategészségügy jelentőségére hívták fel a figyelmet.

- A teljes élelmiszerlánc ellenőrzéséhez integrált megközelítésre van szükség, azaz a kutatást, valamint a termelés minden lépését egységben kell kezelni – hangsúlyozta előadásában Solti László akadémikus azon a nemzetközi konferencián, amelyet a napokban tartanak Budapesten, a fenntartható élelmiszerláncról. A Szent István Egyetem rektora hangsúlyozta: nem hagyhatók figyelmen kívül az agrárium problémái sem. Példaként említette a többi közt a birtokrendszer aprózottságából adódó nehézségeket, a növénytermesztés dominanciáját az állattenyésztés felett, illetve azt, hogy Magyarország az agrártermékeit igen alacsony feldolgozottsági szinten exportálja.

- Mindez a koherens, központi agrárstratégia hiányából ered, akárcsak az agrár felsőoktatás nehézségei – mutatott rá Solti László. Az akadémikus a problémák között említette a „szakburjánzást”, vagyis azt, hogy az egyes képzőhelyek finanszírozási okokból önálló, elkülönült szak keretében képezik például a növénytermesztőket és a növényvédőket, holott – hangsúlyozta Solti László - az azonnali specializáció helyett, elsőként egy általános képzést kellene nyújtani a hallgatóknak. Mint azt a rektor elmondta, az agrárszakmák presztízse jelentősen csökkent, az állatorvosi képzést leszámítva kicsi az érdeklődés ezen szakok iránt, a nemrég bevezetett felvételi eljárás eredményeként pedig az egyetemeknek alig van beleszólásuk abba, kik kerüljenek be az intézménybe. - A jelentkezők motivációja vagy alkalmassága a szóbeli felvételi vizsga eltörlésével nem vizsgálható – mutatott rá a professzor.

Kevesen érdeklődnek az élelmiszerhigiénia iránt

Elmondta ugyanakkor, hogy a világban tapasztalható tendenciáknak megfelelően Magyarországon is divatossá vált az állatorvosi szakma – itt ötszörös, hatszoros a túljelentkezés – de jellemző folyamat az elnőiesedés. A hölgyek ugyanakkor elsősorban a klinikai munka, valamint a kedvtelésből tartott állatok iránt érdeklődnek, a haszonállatok védelme, valamint az élelmiszerhigiénia így nem kap kellő figyelmet. Ez utóbbi területeken ezért szakemberhiánnyal küzdenek.

Farkas József akadémikus előadásában elsőként a klímaváltozás miatt jelentkező kihívásokra, a növekvő energia- és vízigényre, valamint a fertőzések egyre gyakoribbá válására hívta fel a figyelmet. Az élelmiszer tudományi szakember szintén azt hangsúlyozta: egységesen kell kezelni az élelmiszerláncot, amely mára a globalizáció következményeként komplex világhálóvá vált. Hozzátette: manapság alapvető követelmény a környezetbarát előállítási mód alkalmazása, mint ahogyan a megfelelő hulladékgazdálkodás is, a stratégiának azonban nem csak a környezetvédelemre kell koncentrálnia. A kutató három olyan innovatív technológiát vázolt, amely még nem terjedt el, holott hozzájárulhatna az élelmiszerellátás globalizált változatának fenntartásához: a magas hidrosztatikus nyomással-, illetve a pulzált elektromos mezővel történő kezelést, valamint az ionizáló sugárzást. Ezen eljárások egyike sem változtatja meg az élelmiszer eredeti fizikai állapotát, mégis hozzájárul a tárolási, szállítási veszteségek csökkentéséhez.

Farkas József hangsúlyozta: a fenntartható élelmiszerlánccal kapcsolatos problémák leküzdéséhez hozzájárulhatnak az új tudományos eredmények. A kutató arról is beszámolt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egy albizottságot hozott létre a témában illetékes kormányhivatallal együttműködve, egy élelmiszerbiztonsági stratégia kidolgozására.

Meg kell duplázni a megtermelt élelmiszer mennyiségét

Századunk közepéig a világban előállítandó élelmiszer mennyiségét – a lakosság számának jelentős, éves szinten 100 millióval történő emelkedése miatt – meg kell kétszerezni – hangsúlyozta előadásában Kovács Ferenc akadémikus, aki azonban azt is kiemelte, hogy a rendelkezésre álló talajerő készlet csak 20 százalékos bővülésre ad lehetőséget. Mint mondta, további növekedés úgy érhető el, ha az élelmiszerlánc minden elemének hatékonysága javul. Nem mindegy azonban, hogy milyen élelmiszert állítunk elő. A kutató rávilágított arra, hogy az országok gazdasági fejlettsége szoros összefüggésben áll az állampolgárai által elfogyasztott értékes, állati eredetű fehérje mennyiségével, azaz a cél elsősorban a hústermelés jelentős növelése.

- Magyarország az uniós országok átlagát messze felülmúló ökológiai adottságokkal rendelkezik a kiváló minőségű élelmiszerek termeléséhez, ám a termelési struktúra javításra szorul – emelte ki Kovács Ferenc, aki egyetértve Solti Lászlóval, az állattenyésztés részarányának csökkenését kifogásolta, valamint azt, hogy az ország főleg alacsony hozzáadott értékű termékeket állít elő. – Az élelmiszerlánc vertikumának alsó fokát termeljük meg, de a profit nem a nyersanyag előállítójáé, hanem azé, aki a lánc valamennyi elemét birtokolja – hangsúlyozta.

Kovács Ferenc az élelmiszerbiztonság kihívásairól szólva azt mondta: a kereskedelem liberalizálódása állítja a legnagyobb feladat elé az ellenőrző hatóságokat. A globalizált világban ugyanis szinte megoldhatatlan a termék útjának nyomon követése, a biztonságos termék előállításához szükséges összes feltétel meglétének ellenőrzése pedig ugyancsak lehetetlennek tűnik.

GAZDAKÖR