Mentesítené a kötelező vágás utáni minősítés alól az éves átlagban heti 200 darabnál kevesebb sertést, illetve heti 75-nél kevesebb marhát vágó vágóhidakat a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) – értesült az agromonitor.hu. A kisvágóhidak előnyös helyzetbe hozását célzó, készülő rendelet tervezetéből kiderül, hogy a juhra és a kecskére vonatkozó vágás utáni minősítési követelményeket eltörölné a tárca. A szakmai szervezetek szerint a VM tervezett intézkedése diszkriminatív, egyben egy adminisztratív korlát megszüntetésével megkönnyítené a húspiacon amúgy is jelentős mértékű feketegazdaság további térnyerését. A számítások szerint a Magyarországon működő vágóhidak több mint 70 százaléka mentesülne a vágás utáni minősítés követelményétől.
A VM szerint a vágás utáni minősítési előírások enyhítésére azért van szükség, mert az Európai Unió (EU) más tagállamaiban a kisvágóhidak helyzete lényegesen könnyebb, ezért a magyar vállalkozások hátrányt szenvednek a piacon. A tárca szerint ezt az érdekképviseletek korábban többször szóvá tették, szorgalmazva a könnyítést. Ezzel szemben az agromonitor.hu úgy értesült, hogy a húspiacon meghatározó szakmai érdekképviseletei szervezetek – mint a Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT), a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség), illetve a kis- és közepes méretű húsipari vállalkozásokat képviselő Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetsége (Húscéh) – egyáltalán nem léptek fel ilyen igénnyel, sőt ellenzik a vágás utáni minősítés könnyítését.
A tárca az uniós szabályozásra hivatkozik a könnyítés indoklásakor. „A magyar vágóhídi viszonyokat nem szabad összevetni az EU-ban jellemzővel” – mondta erre reagálva az agromonitor.hu-nak Menczel Lászlóné a VHT titkára. Egy-egy uniós vágóhíd a teljes éves magyarországi vágásszámot produkálja, itt sokkal széttagoltabb a piac. A terméktanács – a Húscéhvel és a Hússzövetséggel egyetértésben – úgy tartja, hogy a vágás utáni minősítés a termékpálya olyan pontja, ahol lehetőség van az ellenőrzésre. Ha pedig ezt a piaci szereplők jelentős részénél – a számítások szerint a vágóhidak több mint 70 százalékánál – kiiktatják, az a húspiacon az óvatos becslések szerint is most 30 százalékos arányt elért feketegazdaság irányába tolja a kedvezményezett vállalkozásokat, illetve azokat is, amelyek most némileg többet vágnak, mint amennyit a tervezett rendelet meghatároz.
A sertések vágás utáni minősítésének bevezetését az indokolta, hogy segítségével a minőséghez lehet kötni az árképzést, az innen származó információk pedig segítik a tenyésztői munkát is. Az érdekképviseletek számára a tervezett szabályozás azért is érthetetlen, mert furcsállják, hogy VM szerint ezekre a visszajelzésekre csak a tenyésztők egy részének van szüksége.
Ágazati elemzők szerint jelentős visszaélésekre adhat alkalmat az is, hogy a VM éves átlagban határozza meg a heti vágásszámot, azaz csúcsidőszakokban akár ennek többszörösét is vághatjak, míg azokon kívül jóval kevesebbet is. Ez pedig – vélik a szakértők – a sertéságazatra jellemző piaci zavarokat növelhetné.
A kisvágóhidak számára tervezett könnyítések kétségtelenül beleillenek a VM kormányváltás óta hozott intézkedéseinek sorába. Ágazati elemzők ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy ezzel a lépéssel a tárca hiteltelenné teszi a feketegazdaság elleni fellépésről szóló ígéreteit. Amit ugyanis egy esetleges áfacsökkentéssel nyerhetne a tisztulás érdekében a húságazat, illetve a vidékfejlesztési kormányzat, azt, vagy annál is többet el is veszítheti a vágás utáni minősítés szabályainak könnyítésével.
AGROMONITOR
