Nem a búza miatt lehet 300 forint egy kiló kenyér!

A gyengébb termés, a nemzetközi gabonapiaci hangulat miatt dráguló búza árának nincs olyan áremelő hatása, melyről a pékek, és a molnárok beszámoltak az utóbbi hetekben. A búza árváltozása nem indokol 30 százalékos kenyéráremelést. Az országban nincs hiány, még néhány százezer tonna étkezési búza exportra is mehet, s takarmányozásra is bőven rendelkezésre áll a megfelelő mennyiség – szögezi le közleményében a Magyar Agrárkamara.

Hazánkban a kalászosok betakarítása befejeződött. A termés mennyisége 5,227 millió tonna, ami 13%-kal kevesebb, mint a tavalyi évi 5966 millió tonna, amely 25%-kal maradt el a 2008-ban betakarított 7,936 millió tonnától. A kevesebb termés a kedvezőtlenül csapadékos időjárás következtében kialakult alacsonyabb hozamokból, illetve a kisebb vetésterületből adódik. A hozamok azonban nagy szórást mutatnak a megyék között, de megyén, sőt a kisebb térségeken belül is, ami főként a lehullott csapadék mennyiségének (belvíz, jégverés, vihar) és az időjárás viszontagságai következtében kialakult helyzetnek köszönhető. A Dunántúlon a termésátlagok körülbelül 15-20%-kal haladják meg az Alföldön betakarítottat.

A betakarított búza minősége közepes, az étkezési búza aránya országosan 53,4% körüli, ez a Dunántúlon 62% körüli, míg az alföldön csak 44%. A csapadékos időszak ellenére a gomba és egyéb betegségek a vártnál kisebb arányban fordulnak elő. Elmondható, hogy bőven megtermett az ország kenyere, hiszen csaknem 2 millió tonna a kenyérnek való minőség, míg itthon csak 1,1-1,2 millió tonnára van szükség. Tehát több százezer tonnát akár exportálhat is az ország. Hasonló a helyzet az állatok takarmányozási igényével, a termett kalászos mennyisége jócskán fedezi az igényeket, arról nem is szólva, hogy jó átlagos termést (a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint 7,4 millió tonnát) ígér a kukorica is. Mind emiatt nincs alapja semmiféle hiánnyal való riogatásnak – állapítja meg a Magyar Agrárkamara.

Az elmúlt hónapban a gabonafélék árai a külpiacon, de hazánkban is jelentősen emelkedtek. A jelentős áremelkedés legfőbb okai a vártnál jóval rosszabb európai terméseredmények. Oroszországban (90 millió tonnáról, 60 millió tonnára korrigálta az idei gabonatermését) és Ukrajnában a perzselő aszály következtében export tilalmat hirdettek, illetve Lengyelország bejelentette, hogy javarészt takarmányminőségre számítanak valamint Németországban a nagy esőzések igencsak hátráltatják a betakarítást. Továbbá elmondható, hogy a spekulánsok hatása is erősen érződik a megemelkedett árakban.

Jelenleg az étkezési búza árak 50-53 ezer Ft/t között mozognak, minőségtől függően, a takarmánybúza 47-50 ezer Ft/t, a takarmányárpa 36-40 ezer Ft/t (áruforgalom nem jellemző), a rozs, zab, tritikálé ára pedig 36-40 ezer Ft/t (áruforgalom itt sem jellemző) között alakul. A kukorica ára is jelentősen megemelkedett, azért 45-48 ezer Ft/t árat kínálnak.

Az árak emelkedésének ugyanakkor nincs olyan mértékű áremelő hatása, melyről a pékek nyilatkoztak az utóbbi hetekben. Egy kiló kenyér árában csak 20-22 százaléknyi a liszt költsége, ráadásul egy kiló liszt árának sem teljes egészét a búza teszi ki, jó ha annak bő kétharmadát. Vagyis mindez azt jelenti, hogy az emlegetett 30 százaléknyi áremelés a sütőiparban nem csak a búza árának emelkedésére húzható rá. Tehát a kenyérdrágulásért nem csak a magyar növénytermesztők, magyar gazdálkodók tehetők felelőssé, mint az az utóbbi hetekben a közvélemény szerint történik – szögezi le a Magyar Agrárkamara.

SZABADFÖLD