Szegedi paprika a védelem kapujában

Hivatalosan nem hungarikum a szegedi fűszerpaprika, földrajzi eredetvédettséget is csak ősszel kaphat az Uniótól. A szegedi nemesítők mégsem adják fel, két újabb ígéretes fajtával kísérleteznek. A két éve útjára bocsátott, világszenzációnak számító fajták – az édesnemes Délibáb, a Bolero és a csípős Sláger – már befutottak.

A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kft. és a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Kft. Somogyi György szegedi nemesítő vezetésével két új fűszerpaprika-fajtával kísérletezik. Egy édesnemes hibridet nevelnek egy, a temesvári egyetemmel közös ötvenmillió forintos pályázaton – ennek a fajtának minden eddiginél nagyobb a színanyaga. A másik egy cseresznyepaprikára emlékeztető, gömb alakú fajta, amelyet spanyol eredetű paprikából nemesítettek, szintén édesnemes és magas festéktartalmú. A lécet magasra tették.

A szegedi kutatók által két éve útjára bocsátott világszenzációnak számító fajták – az édesnemes Délibáb, a Bolero és a csípős Sláger (korábban Picador volt a neve) – szakmai körökben befutottak. Nem csoda, hiszen a termés folyamatosan érik a fóliasátrakban, akár ötször szüretelhető júniustól november végéig. A háromméteres növényen 120–130 teljesen egyforma bíborvörös paprikacső is megterem. (Ez tíz–tizenötször több a szabadföldön termőnél.) Hagyományos társaiknál átlagosan kétszer több színanyagot tartalmaznak, a belőlük készült őrlemény akár egy éven keresztül tartja a színét. Ízük semmi mással nem vetekedhet, és ellenállóbbak a betegségekkel szemben.

A szegedi paprika ettől még nincs kinn a vízből. A KSH adatai szerint a főzési szokások változása ellenére nagyjából 3500 tonna fűszerpaprikát eszik meg az ország évente, de a piacról a hazait kiszorította az import. Tíz éve a behozatal az egész paprikamennyiségnek mindössze egytizedét tette ki, két éve már kétszer annyit importált az ország, mint amennyi itthon termett. Hiába kongatják a szakemberek a vészharangot, továbbra is csak az ár számít. Amíg kilónként 500 forintért beszerezhető a spanyol, holland, kínai és afrikai őrlemény, a magyar alulmarad. Az Országos Fűszerpaprika Terméktanács kiadványából kiderül, a Szeged környéki termesztők zöme feladta a küzdelmet. A paprikatermő területek 500 hektárra sorvadtak, ami 15 százaléka annak, amit nyolcvan évvel ezelőtt az akkori világválság idején regisztráltak. Somogyi György becslése szerint ez annyit jelent, hogy Kalocsa és Szeged környékén 6–8 ezer ember elvesztette a megélhetését, az ország pedig évente 5–6 milliárd forinttal lett szegényebb.

Nem kell újat kitalálni

A nemesítők és termesztők számára látszik fény az alagút végén. Idén a brüsszeli bizottság elé került a földrajzi eredetvédettséget kérő szegedi paprika ügye. A hivatalos procedúrában őszre születhet eredmény. Ez annyit jelent, hogy csak az teheti majd rá a csomagolására a nemzeti színeket és a szegedi paprika feliratot, aki a hazai szakmai grémiumtól megkapta a minősítést. Az pedig bizonyítja, hogy kizárólag a szegedi fajtákból és a szegedi körzetben állították elő a fűszert. Erre a fajtalistára a régiek mellett a fűszerpaprika-kutató három új fajtája is felkerült. Ettől a szegedi paprika még nem marad olcsó konkurencia nélkül, de legalább meg lehet tőle különböztetni. – A hazai piacot azzal lehetne szabályozni – mondja a nemesítő szakember –, ha az import szigorításán túl a születőben lévő hungarikumtörvény újra kimondaná, amit már 100 évvel ezelőtt is törvény írt elő: hogy a magyar paprikaőrlemény nem tartalmazhat csumát és idegen fajtájú paprikát. Ez ugyanis akkor hamisításnak számított.

AGROLINE