Végre kolbászból lehet a kerítés

Majdnem tíz éve után ismét nyereséges lehet a Gyulai Húskombinát Zrt. - közölte a nádudvari HAGE-Nagisz csoporthoz tartózó nagyüzem vezérigazgatója.

Ruck János elmondta: az éves szinten megközelítőleg 8.5 milliárd forint árbevételt elérő társaság gazdálkodásában már 2009-ben is kedvező folyamtok indultak el, ám a forint árfolyamának változása és a hitelkamatok emelkedése összességgében veszteséget okozott.

Az idei esztendőben azonban már látszani kezdenek azoknak az átszervezéseknek az eredményei, amelyek következtében, ha szerény mértékben, de nyereségessé válhat a zrt.

Az elmúlt év végén illetve az idei esztendő elején ugyanis racionalizálták termelést, több felesleges és energiafaló üzemrészt és irodaépületet kiürítetek, illetve a termelést egy ingatlanba koncentrálták. Az átszervezés és egyben a technológia fejlesztése összességben majdnem négyszáz millió forintba került, s már mérhető, hogy csak az idén hasonló nagyságú megtakarítás lesz, s így alakulhat ki az év végére a szerény nyereség.

A 400 főt foglalkoztató vállalat évente mintegy 3.500 tonna kolbászfélét, 3.000-3.200 tonna májast és 4.500-5.000 tonna felvágottat és konzervet állít elő. A termelési volumen 85 százaléka a hazai piacon kerül értékesítésre. Májasból például a húskombinát a belső piac 30, kolbászfélékből pedig 10 százalékát birtokolja. A 15 százalék export zöme Oroszországba és Angliába irányul, de emelkedett az értékesítés a cseh-, a szlovák és a lengyel piacon is.

A hazai viszonyokról szólva a vezérigazgató kiemelte: az év első három hónapjában csökkent az értékesítés a vásárlóerő visszaesése miatt, ám az utóbb három hónapban már emelkedő tendenciát mutatnak az eladásaik.

A húskombinát egyébként több évfordulót ünnepel 2010-ben. Így például éppen 100 esztendővel ezelőtt kapott aranyérmet a brüsszeli világkiállításon Balogh József gyulai kolbásza, majd 25 évvel később szintén Brüsszelben kapott első díjat Stéberl András hasonló nevű készítménye.

Az idei esztendőben ráadásul az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi védjegyhasználatot engedélyezett a gyulai és a csabai kolbásznak. Az eredetvédelem révén a gyulai kolbász és pároskolbász, valamint a csabai kolbász és vastagkolbász nevet csak az használhatja, aki Gyula és Békéscsaba közigazgatási területén belül állítja elő a terméket és betartja a meghatározott alapanyagokról és technológiai leírásokról szóló szabályokat. Ruck János a védjegyhasználat elnyerésétől rövid távon nem elsősorban az értékesítés növekedését várja, ám mint hozzátette: idővel minden vásárlójuk értékelni fogja, hogy a gyulai kolbász minősége fölött immár Brüsszel is őrködik. Ez pedig az egész vállalat jövőbeni sikerét is erősítheti.

GAZDAKÖR