Legalább 10 százalékra kellene mérsékelni az alapvető élelmiszerek 25 százalékos mai áfakulcsát – állítják az ágazati szakmai szervezetek. Az agromonitor.hu információi szerint a Vidékfejlesztési Miinisztérium (VM) a múlt héten megkezdte az egyeztetéseket az esetleges áfacsökkentés előkészítése érdekében. Az adó lefaragására azért is szükség lenne, mert a 25 százalékos mostani kulcs a szürke- és a feketegazdaság felé tolja a piaci szereplőket. Egyes becslések szerint a visszaélések aránya százmilliárd forintos nagyságrendű az alapvető élelmiszereket előállító ágazatokban. A gyümölcspiacon például eseteként a 80 százalékot is elérheti a fekete nepperkereskedelem, az évente exportált 6-8 millió tonna gabona 20 százalékát pedig vagy számla nélkül, vagy úgynevezett nemzetközi fuvarlevelekhez (CMR) kapcsolódó csalással adják el. Ugyanakkor az áfacsökkentéssel most mérsékelni lehetne a természeti csapások miatt várható élelmiszerdrágulást is – vélik ágazati szakértők.
Megkezdte a VM az érvanyag gyűjtését ahhoz, hogy csökkenteni lehessen az élelmiszerek 25 százalékos mai áfakulcsát – tudta meg az agromonitor.hu. A tárca az elmúlt héten egyezetett az ügyben az alapvető termékeket – gabonát, húst, baromfit, tejet és zöldség-gyümölcsöt – előállító ágazatok képviselőivel. Értesüléseink szerint a VM most az érintett érdekképviseletek írásos javaslatait várja. A közeljövőben ugyanis megkezdődnek a konkrét előkészítő egyeztetések a tárca és a Nemzetgazdasági Minisztérium között.
Mint ismert, ma az élelmiszerek zömére 25 százalékos áfa vonatkozik. Ez alól csak a kenyérféleségek és a péksütemények, illetve a tej és a tejtermékek kivételek, mivel e cikkek 18 százalékos kulccsal adóznak. A Fidesz ugyanakkor ellenzéki pozícióból többször szorgalmazta, hogy az alapvető élelmiszerek áfája csökkenjen. Ezért ágazati szakértők szerint a pártnak „nincs más dolga, mint a korábbi szándékok beváltása a mostani kormányon”.
Értesüléseink szerint az ágazati szervetek azt tartanák elfogadhatónak, ha az alapvető élelmiszerek áfája 10 százalékra vagy „egyszámjegyűre” csökkenne. Ha a leépítés „egyből nem menne”, több lépcsős (két-három évig tartó) lefaragás is szóba jöhetne. A mérséklésre elsősorban azért lenne szükség, mert az „extraprofitot nyújtó” mai kulcs visszaélésekre ösztönöz. Az illegális eladásokkal járó áfacsalások nyomán a szürke- és a feketegazdaság részaránya folyamatosan növekszik és mára – állapították meg szakértők – az alapvető élelmiszereket előállító ágazatokban százmilliárdos nagyságrendűre duzzadt. Ugyanakkor az adó mérséklésével most azt is el lehetne érni, hogy a termékek a kereskedelemben ne dráguljanak drasztikusan. Az idei természeti csapások miatti terménykiesések ugyanis alapanyagár-emelési hullámot indítottak el, amely a sertés-, a baromfi- és a tejtermékekbe is beépül majd.
A gabonaszektorban főként az exporteladások ösztönöznek az áfacsalásokra, mert az uniós szabályozás szerint a más tagországokba szállított áruk után nem kell áfát fizetni. A vevők azonban a terményeket sokszor mégis itthon, az áfa felszámításával adják el, majd a „hasznon” megosztoznak az eredeti árutulajdonosokkal. A becslések szerint az évente exportált 6-8 millió tonna gabona 20 százalékát vagy számla nélkül, vagy úgynevezett nemzetközi fuvarlevelekhez (CMR) kapcsolódó csalással adják el. Egyelőre az APEH szúrópróbaszerű ellenőrzései és a kiszabott nagy büntetések sem tartják vissza a csalástól a kereskedőket és a termelőket – hangsúlyozzák szakértők.
A hússzektorban legalább 30 százalékos a feketekereskedelem aránya, a baromfiágazatból pedig – derül ki a szakmai számításokból – évi 11-12 milliárd forintnyi áfa nem folyik be a költségvetésbe. A tapasztalatok szerint a brojlerszektorban mintegy 50 ezer, a pulykaágazatban 20 ezer, a kacsa-, a liba- és a tolltermelésben 7 ezer, míg a tyúk- és az árutojás-előállításban is több ezer tonnára tehető a számla nélküli forgalom. A Baromfi Terméktanács stratégiai javaslatai szerint a visszaélések csökkentése érdekében a friss és a fagyasztott baromfihús forgalmazást csak telephellyel rendelkező vállalkozásoknak kellene engedélyezni, és be kellene vezetni valamennyi feldolgozó, nagykereskedő, tojástermelő és tojáscsomagoló negyedéves önbevallásos input-output elszámoltatását. A termékek szállítását és értékesítését a vevő nevére kiállított, beazonosítható számlának kellene kísérnie, a szabályok betartatásához pedig szigorítani kellene az ellenőrzéseket is.
A tejszektorban a telephellyel nem rendelkező közvetítő kereskedők követhetetlen módon millió liter számra „hordják ki” bérfeldolgozásra a tejet a környező országok feldolgozóüzemeibe és a késztermékek jelentős része szintén ellenőrizetlenül áramlik vissza az országba – hangsúlyozzák ágazati szakértők. A tapasztalatok szerint gondok vannak a háztáji tehéntartássa és tejértékesítéssel is, mivel az eladások itt szintén számla nélkül zajlanak és a gazdálkodók nem veszik figyelembe az unió tejkvótákkal kapcsolatos szigorú szabályokat és adminisztrációs kötelezettségeket sem.
A zöldségpiacon – hívják fel a figyelmet terméktanács illetékesei – a feketegazdaság részesedése 40-50 százalékos lehet, míg a gyümölcságazatban ez az arány 60 százalékra tehető, de esetenként elérheti a 80 százalékot is. E szektort „megölik” a nepperek, így a termékpálya nem fejlődőképes, miközben az import folyamatosan növekszik.
AGROMONITOR
