Bealkonyul az élelmiszerek feketepiacának?

Amennyiben valóban meglépi a kormány az agrártárcánál felmerült terveket, úgy számottevően csökkenhet a fekete élelmiszer-piac forgalma. Több adócsökkentési, illetve átcsoportosítási megoldás is szóba jöhet.

A hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacának adhat lökést elméletileg az a terv, mely szerint csökkentenék, illetve átcsoportosítanák a hazai agrár- és élelmiszeripari termékek áfáját. Czerván György agrárügyekért felelős vidékfejlesztési államtitkár arról nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium vizsgálja, miként lehetne az áfa terhét levenni a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozó vállalkozások válláról. Két megoldás is lehetséges: egyrészt csökkentett áfát kellene fizetniük a mostani 25 százalék helyett – kivételt ma néhány létfontosságú élelmiszer és alapanyaga jelent csupán -, illetve fordított áfafizetési kötelezettség lépne életbe. Utóbbi azt jelenti, hogy az élelmiszerek áfáját csak a végfelhasználó – magyarán a fogyasztó - fizetné meg, azaz a kereskedők fizetnének, míg az élelmiszer-előállítók nem.

Elméletileg tehát az élelmiszergazdaság szereplői jól járnának. A gyakorlatban azonban még az is elképzelhető, hogy igen sok, főként kisvállalkozás veszthet rengeteg pénzt, sőt kerülhet csődhelyzetbe. Több tízezer termelő, feldolgozó ugyanis ma abból él, hogy termékei egy részét feketén, számla nélkül értékesíti. A felvásárlók és a termelők osztoznak az áfa-elkerülés nyereségén, a termelők igazi nyeresége ebből származott, s nem a nyomott felvásárlási árakból. Ennek igazsága akkor bizonyosodik be, ha egy olyan termelő panaszait hallgatjuk, aki nem képes feketézni.

Az illegális piac nagyságára jellemző, hogy a húsok 30-35, a baromfitermékek 25-30, a zöldség és gyümölcs 30-40 százalékát sorolják ide a szakértői becslések, de még a gabona kereskedelemnek is 10 százalékát érintheti. Mindez együttesen legalább 50 milliárd forint adóbevétel kiesést jelent.

SZABADFÖLD