Kevesebb és rosszabb minőségű almatermést várnak Szabolcsban

Az almát sem kímélte az elemi károk sorozata: az időjárás miatt a tavalyhoz képest 25-30 százalékos terméskieséssel, valamint jelentős minőségromlással lehet számolni a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ültetvényein - közölte Mátyás László, a térségi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezető falugazdásza csütörtökön az MTI-vel.

A legnagyobb gondot az óriási mennyiségű csapadék okozta, aminek következtében a gyümölcsösöket nem tudták időben permetezni a gazdálkodók, s az aktuális növényvédelmi munkálatokat sem mindig sikerült időben és hatékonyan elvégezni. Emiatt a varasodás olyan mértékű lett, hogy az érintett területeken étkezési alma nem lesz - ismertette a szakember.

Mátyás László szerint tovább rontották a helyzetet az évközi szél- és jégviharok, amelyek nem kímélték a gyümölcsösöket és a szántóföldi növénykultúrákat. Téli almából jelentős, a korábbi évhez képest 25-30 százalékos hozamkieséssel kell számolni, ráadásul a minőség is "katasztrofálisan gyenge". A falugazdász úgy látja: inkább az intenzív ültetvényeken van minőségi alma, de ez nem lesz több, mint az összmennyiség 15, maximum 20 százaléka. A fennmaradó hányadnál csak a léalmakénti feldolgozás elképzelhető. Óvatos becslések szerint 190-200 ezer tonna körüli lesz az idei várható megyei össztermés, ami 12-13 tonna per hektár körül átlagmennyiségnek felel meg - fogalmazott.

A szakember elmondta: három évvel ezelőtt 22 ezer hektár körül alakult a téli alma termőterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A rendkívül rossz értékesítési lehetőségek miatt ez jelentős mértékben lecsökkent; a nyilvántartás szerint jelenleg 15.600 hektáron terem a gyümölcs a megyében. Mátyás László szerint viszont a csökkenés pozitív eredményeket is hozott: olyan hagyományos és nem utolsósorban elhanyagolt, régi ültetvényeket is kivágtak, amelyek rossznak mondható, 10 tonna per hektár alatti átlagterméseket produkáltak. Kiemelte: ezek fenntartása gazdaságtalan, tekintve azt, hogy az összes étkezési alma mennyiségnek nyolcvan százalékát a 7.500 hektár nagyságú, korszerűen művelt intenzív ültetvények adják.

Mátyás László hangsúlyozta: a várható idei felvásárlási árakról még nem alakult ki egységes álláspont, egyéni vélemények szerint 15-20 forint per kilogrammos léalma ár várható, ami a tavalyi szezon kezdetén még 11 forint volt. Egyelőre úgy tűnik, hogy a feldolgozók elmozdulnak a 10 forint körüli árról, s magasabb árat kalkulálnak. A falugazdász szerint további nyitott kérdés, hogy az olcsó kínai sűrítmény milyen mértékben jelenik meg az európai piacon, ami a korábbi tapasztalatok szerint nagy hatással van a hazai árképzésre is.

AGROLINE