Még mindig hamisítók keserítik a mézet

A magyar méz nyolcvan százaléka külföldre kerül. Minőségi mézet a termelők szerint a legegyszerűbben a méhészektől vehet a fogyasztó.

Míg az uniós polgárok több mint másfél kilogramm mézet esznek évente, Magyarországon ennél jóval kevesebb, fél kilogrammnyi fogy. A fogyasztók többsége nem közvetlenül a termelőktől vásárol. A hazai termelésű méz 83 százaléka felvásárlókon keresztül jut piacra. Az elmúlt időszak mézhamisítási, illetve minőségi botrányai azt mutatják, nemcsak Kínából érkezhet rossz méz. A piac- és haszonszerzés a hazai ügyeskedőket is kitermelte, akik a becsületes termelők jó hírét is rombolják.

Süth Miklós, volt országos főállatorvos awww.agromonitor.hu szakportálon megjelent tanulmányában egyenesen az ágazat válságáról ír. Véleménye szerint a hamisítók a magyar élelmiszertermelés jó hírét veszélyeztetik, és bár a mézpiac szereplői tudják, hogy kik a tisztességtelen játékosok, azokat mégsem képesek kizárni maguk közül.
Felvásárló és adott esetben még egy láncszem, a mézfeldolgozó áll a méhész és a fogyasztó között. A két végpont között a jó minőségű termelőihez silányabb hazai vagy külföldi méz kerülhet.

— Ügyeskedők mindig vannak — summázza Füredi László, a Békéscsaba és Vidéke Méhész Egyesület elnöke, aki szerint azonban a szakma 99 százaléka betartja a játékszabályokat és valóban jó minőségű mézet állít elő. Tapasztalatai szerint, ha hazai a felvásárló és a kiszerelést is hazai cég végzi, akkor általában magyar méz kerül az üvegekbe. Ha a felvásárló több országban működik, előfordulhat, hogy a különböző helyekről beszerzett mézeket keverik, ami nem minden esetben tesz jót a minőségnek.

— A hazai termelőket folyamatosan ellenőrzik, és maga a szakma is igyekszik kiszorítani azokat, akik nem tartják be a szabályokat — mondta Füredi László.
Az orosházi Szluka Csabát méhei társaságában találtuk, napraforgón vannak mézgyűjtői. Ő tíz éve bioméhészkedik, öt éven át volt méhegészségügyi felelős, így sok méhész portájára bejutott.

— A hamisításhoz jelentős mennyiségű szőlő- és gyümölcscukor kell, nem beszélve a különböző enzimekről, valamint a laboratóriumi körülményekről. Én soha nem láttam felhalmozva egyik méhésznél sem raktáron komoly tételt. Annyit használtak a térségben a méhészek, amennyi a téli eleség pótlására, meg a tavaszi serkentő etetéshez kellett — sorolta tapasztalatait és megjegyezte, a méhészeknek a mézeladási szándékukat minden esetben mézmintavétel és laboratóriumi bevizsgálás előzi meg.

Bioméhészként neki is számtalan előírásnak kell megfelelnie, jó piacait azonban soha nem kockáztatná nemtelen eszközök bevetésével.

— Atkátlanításra nem használhatok bármilyen gyógyszert, csak illóolaj-tartalmú szereket és hangyasavat, illetve oxálsavat. Három-négy évente lépcsere kötelező, ezekben ennyi idő után felszaporodnak a kórokozók. Gondosan megválogatom a méhlegelőket is, ipari létesítmény közelébe soha nem viszem a kaptáraimat.

GAZDAKÖR