Vadkapitalizmus a halkereskedelemben

Kiváló hazánk halászati erőforrása, ám mégsem használjuk ki a lehetőségeinket. Halfogyasztásban sereghajtók vagyunk az EU-ban, a halkereskedelem „vadkapitalista”, kartellszerű, nincs árstabilitás a piacon.

A hazai állattenyésztés bruttó termelési értékének mindössze a 2,5 százalékát adja a haltermelési szektor, jelentősége ugyanakkor igen nagy a vidékfejlesztésben, a foglalkoztatásban, a vizes élőhelyek fenntartásában és a vízgazdálkodásban. Az éves étkezésihal-termelési érték mintegy kilenc-tízmilliárd forint, az ágazat azonban ezen túlmutat, mivel számos ellátó és kiszolgáló részleg alapja.

„Nem állunk rosszul a halászati erőforrásokból, de hogy ezt kihasználjuk-e teljes mértékben, az más kérdés. Hazánkban 134 ezer hektár a természetes vízfelület nagysága, huszonhatezer hektárnyi halastó található az országban, felbecsülhetetlenül értékes termálvízkészletünk hasznosításával pedig jobb eredményeket érhetnénk el. A halgazdálkodás átlagos éves termelési növekménye 2001 és 2008 között 2,66 százalék volt, miközben az európai uniós tagországokban összességében stagnált a termelés. Az unión kívüli európai országokban azonban 7,6 százalékos a termelés növekedése” – mondta lapunknak Váradi László, az egy hónappal ezelőtt alakult Magyar Akvakultúra Szövetség elnöke. Kiemelte: a hazai haltermelés több mint kilencven százalékát a tógazdaságok adják, és az iparszerű gazdálkodás volumene is növekszik. A tógazdasági étkezésihal-termelés több mint hetvenöt százaléka ponty, az iparszerű gazdálkodásban pedig az afrikai harcsa dominál.

„Halfogyasztás tekintetében sereghajtók vagyunk az európai uniós tagországok között, mindössze 6,7 kilogramm halat fogyaszt éves szinten egy magyar ember. Ennek feltétlenül emelkednie kellene. A magyar halászati ágazat előtt számos kihívás áll, például az erőforrásokért folytatott verseny. Korántsem mindegy ugyanis, hogy a vízi erőforrásokat ki kapja meg és hogyan. Háború zajlik a vizekért, de értékeinket meg kell védeni. Óriási a piaci verseny, s nagyobb figyelmet kell fordítanunk az innovációra, a beruházásokra és a technológiára. Az ágazati érdekképviselet válságban volt az elmúlt években” – mondta Váradi László. Hangsúlyozta: 11 gazdálkodó szervezet és három kutatási-oktatási intézmény összefogásával ezért döntöttek a Magyar Akvakultúra Szövetség megalapítása mellett. A szervezet súlyát mutatja, hogy az üzemelő halastóterület negyvennégy, míg az összes étkezésihal-termelés ötvennégy százalékát lefedik.
„Az egyenlő esélyeket teremtő érdekképviselet mellett a szakirányítás, a rendeletek kialakítása, a halászati ágazat kutatás-fejlesztési stratégiájának kidolgozása a fő célkitűzésünk” – ismertette az elnök.

A Magyar Akvakultúra Szövetség a termelők és az ágazat érdekében az áruházláncokkal is fel akarja venni a kapcsolatot, s minél előbb meg kívánja szüntetni a Magyarországon tapasztalható vadkapitalista halkereskedelmet, a kartellszerű értékesítést, és árstabilitást kíván kialakítani a piacon.

AGROLINE