Drágul a búza és a kenyér is

Átrendezi a piacot az időjárás – borúlátó jóslatok szerint július második felétől 10-15 százalékkal is nőhet a kenyér ára. A heves esőzések nyomán jelentős veszteséget szenvedtek el az agrártermelők; jelek szerint előreláthatóan emelkedik a liszt ára, s ez rövid időn belül magával hozhatja a kenyér és a többi pékáru drágulását is.

Gyümölcs után a kenyér: sok vevőt az őrületbe kerget a visszatérő élelmiszerdrágulás. Forró a hangulat a kemencék környékén – számos somogyi pék szerint időszerű lenne az áremelés. Bár nagy a konkurencia harc, a kereskedők időről időre az olcsó kenyér ígéretével csalogatják a boltokba a vásárlókat, jó néhány sütöde vezetője szerint nem igen lehet elkerülni az árnövekedést.

– A kenyérgyártásnál használt szinte minden alapanyag megdrágult az utóbbi időben – mondta Brunner Róbert, a kaposvári Brunner Kft. ügyvezetője. – Amúgy is nehézségek tömege zúdult az ágazatra. A multik térhódításával rendkívül szorult helyzetbe jutott a hazai pékségek zöme. Ezt a friss problémák súlyosbítják: júliustól várhatóan drágul a búza ára, s állítólag a malomipar is hasonló lépésre szánja el magát. Mindenesetre attól nem tartunk, hogy a drágább kenyérből kevesebb fogyna. A kenyérre mindig szükség van.

Sándor Zoltán, a Kaposmérői Kenyérgyár tulajdonosa úgy látja: a költségek masszívan emelkedtek, miközben az elmúlt öt esztendőben nem volt stratégiai kenyér áremelés. A közel 600 boltot ellátó vállalat vezetője jelezte: megvárják, hogy miként változik a liszt ára, s ezt figyelembe véve döntenek majd ár-ügyben.

– Indokolt lenne az áremelés, bár emiatt a vásárlók okkal-joggal zsörtölődnének – osztja sokak véleményét Garbera István, a kaposvári Anna utcai sütöde vezetője. Érdeklődésünkre arról beszélt: erre feltétlenül szükség lenne, így a vállalkozások legalább "levegőhöz juthatnának".

– Csakhogy ebben a gazdasági környezetben aligha van arra kilátás, hogy megfelelő mértékben emelkedjen a kenyér ára Somogyban – sommázott Garbera István. – Aki esetleg jelentősen drágábban értékesítené a terméket, könnyen eleshet a megrendeléstől. Mi egyelőre nem tervezünk áremelést, természetesen figyelemmel követjük a közeli hetek ágazati fejleményeit.

A sütőipar bruttó termelési értéke – országosan – tavaly 114 milliárd forint volt. A pékszövetség adatai szerint 40 milliárd forintot rúgott a befektetett tőke, ebből a külföldiek részesedése 27-28 százalékra tehető. A vállalkozások 70 százaléka tíz főnél kevesebbet foglalkoztat, s ötöde is csupán 10-20 fő közötti alkalmazottnak ad kenyeret. A kereseti lehetőségek nem túl fényesek: a szakágazatban átlag havi 125 ezer forintot mutattak ki.
73 kiló kenyeret eszik meg egy magyar ember évente

A szakágazatban közel 24 ezer dolgozót foglalkoztatnak, bárVarga László, a szakmai szervezet vezetője elképzelhetőnek tartja, hogy újabb pékségek zárnak be az idén.

– A jövedelmezőség továbbra is rendkívül alacsony – húzta alá a Varga László. – A kimutatásunk szerint az ágazat bruttó nyereséghányada nagyjából egy százalék.

Évi 73 kiló kenyér

Magyarországon évente, fejenként átlag 73 kiló kenyeret fogyaszt a lakosság. A fehér és félbarna kenyér részesedése 63-67 százaléka, a házi jellegű kenyéré 22 százalék. A kenyér választékban nagyjából 150 féle található meg a boltok polcain, a péksütemény éves átlagfogyasztása – fejenként – 13 kiló.
A pékszövetség tájékoztatása szerint a sütőipari termékekből az utóbbi három évben 3-4 százalékos csökkenés mutatható ki. A kenyér 55-56 százalékát a kiskereskedelmi áruházláncok adják el. A négy multi kereskedelmi lánc saját termelésű részesedése az értékesítésből 70-75 százalék.

Szóltak a kormánynak

– Az ágazat tőkeszegény, az élelmiszeriparon belül legalacsonyabb a bér, jellemző a korszerűtlen üzem, gép-berendezés, nagy energiát fogyasztó gépek, kemencék – derült ki a Magyar Pékszövetség az új kormányhoz eljuttatott állásfoglalásából. A versenyképesség javítása kapcsán egyebek mellett az alapvető élelmiszerek forgalmi adójának jelentős mérséklését, a feketegazdaság visszaszorítását, az adminisztratív terhek csökkentését és az élőmunka költségének alacsonyabbá tételét javasolják a kabinetnek. Ugyanakkor speciális pályázati lehetőséget kérnek a sütőiparra, amely az épületek felújítását, s gépfejlesztést is lehetővé teszi.

Kilója 400 forint

Az olcsóbb bolti kenyér ára kilónként nagyjából 190 forint, persze ebben a szegmensben is nagy a szóródás. Ojtó Lajos, a kaposvári Slendy pékség vezetője kérdésünkre kifejtette: az uniós árakhoz képest a magyar kenyér ára kedvezőnek mondható. Ausztriában – átszámítva – egy kiló fehér kenyér közel 400 forintot kóstál, az olaszpékségekben gyakran ennél is többet kérnek a vásárlótól, de a szomszédos Szlovénáiban is igen drága a pékáru.
.


GAZDAKÖR