Az elmúlt húsz évben még nem volt rá példa, hogy se cseresznyéből, se meggyből, se málnából, se barackból ne lett volna elegendő. Az ide év ilyen. Mutatóban van ugyan a piacokon mindegyikből, de az ára megfizethetetlen.
– Ilyen évre nem emlékszem, mondogatták szombaton a szekszárdi piacon a termelők és a vásárlók is. Egy kiló cseresznyéért 600-800 forintot kértek, a málnáért 1300-t, a meggyért 600 forintot. A vásárlók nézegetik a gyümölcsöt, de legfeljebb egy-egy marékkal ha visznek belőle, azt is a gyereknek.
Az ember azt gondolná, legalább a termelők elégedettek az árral, ha kevés is termett, a magasabb ár kompenzálja őket. Sajnos nem így van. Hatszáz forintért nem viszik a vásárlók sem a cseresznyét, sem a meggyet. Ez olyan drága gyümölcs, melyből nem érdemes lekvárt készíteni, fogyasztásra pedig elég belőle fél kiló is.
Érzik az ellentmondást Kisvejkén is, ahol Tolna megye egyik legnagyobb összefüggő gyümölcsöse van. Szénási Tibor, a helyi értékesítési szövetkezet egyik vezetője elmondta, a múlt heti esős időszak után megrepedt a cseresznye héja, gyorsan rohad a gyümölcs, emiatt csak válogatva lehet szedni.
A meggy jobban viselte a csapadékot, de lényegesen kevesebb lett belőle mint egy átlagos évben. A sárgabarack is érik már, színesedik a ceglédi óriás és a Piroska, de ebből is csak a fele lesz a tavalyinak. Hasonló a helyzet a megye többi területén is, Bonyhád és Bátaszék határában. A megyében egyébként 355 hektáron termelik a kajszit.
A kisvejkeiek folyamatosan figyelik a fővárosi nagybani piac árait, forgalmát, ott még csak az olasz sárgabarackot kínálják, kilóját 450 forintért. Jelenleg Kisvejkén, a hűtőháznál akciósan árulják a meggyet reggel 8 órától este 8 óráig, kilójáért 200 - 250 forintot kérnek, ami viszont nagyon megéri annak is, aki befőzni szeretne.
A bajai és a szekszárdi piacon viszont megjelent már a magyar sárgabarack, itt kilóját ezer forintért mérték, de sok dolga nem volt a termelőnek. Az ország nagyobb gyümölcstermelő vidékein, Heves, Nógrád, Hajdú-Bihar, Somogy megyékben is a májusi esők okoztak gondot. Vannak területek ahol száz százalékos a kár.
Dr. Mártonffy Béla, a Zöldség, Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, termésben 30 százalékos a kiesés, ami forintban 40 milliárdot jelent. Nincs olyan gyümölcs, amit ne viselt volna meg a sok eső, a hirtelen lehűlés, majd felmelegedés. Az alma és a szilva viszonylag jól mutatja magát, de itt meg a varasodástól, illetve a moníliától tartanak. A kevesebb kínálat nyilván az árakban is megjelenik, de a termelők is tudják, hogy a magasabb árat viszont nem viseli el a piac.
A gazdálkodóknak idén nagyobb veszteségre kell felkészülniük, ugyanakkor a jövő évi termés miatt még védekezésre is kell költeniük.
– Senkit nem lehet hibáztatni – mondta az ügyvezető igazgató. Jég, szél, viharkárok ellen nehéz védekezni. Újra kell gondolni a kárenyhítési alapot is, mert a jelenlegi rendszer nem jó, hiszen a termelők többsége csak befizet, de ha baj éri, akkor nem – vagy alig – kap cserébe támogatást.
Egy olyan biztosítási rendszert kell létrehozni, akár kötelező belépéssel is, amiből fedezni lehet az esetleges kárt. Én úgy gondolom, hogy a magyar zöldség, gyümölcs értékesebb annál, kockáztassuk a termést.
A sárgabarack ára nagybani értékesítésnél
2002-ben: 250-120 Ft/kg
(lébaracknak nem adtak el)
2003-ban: 130- 80 Ft/kg
(lébaracknak 60-70 forintért vették át)
2004-ben: 220-80 Ft/kg
lébaracknak 35-40 forintért vették át)
2005-ben: 200-80 Ft/kg
(lébaracknak 40 forintért vették át)
2006-ban: 180-100 Ft/kg
(lébaracknak 40 forintért vették át)
2008-ban: 300 - 150 Ft/kg
(lébaracknak 80 forintért vették át)
2009-ben: 300 - 180 Ft/kg
(lébaracknak 75 forintért vették át)
GAZDAKÖR