Nincs messze az idő, amikor az atomok szintjén állítanak majd elő újdonságokat az élelmiszeriparban: sósabb sót, édesebb édességet, kevésbé hizlaló zsírt. De a nanotechnológia fontos szerepet játszhat az éhezés elleni küzdelemben is, amennyiben mód nyílik arra, hogy közönséges alkotóelemekből tápláló élelmiszereket készítsenek.
Az atomi „anyagszabászat” a nanovilágban folyik, azaz a milliméter milliomod részének mérettartományában. A nanotechnológia a legkülönbözőbb anyagi minőségek – például fémek, műanyagok – terén már eddig is komoly eredményeket ért el.
A kutatók most az élelmiszereket vették górcső alá, azzal a szándékkal, hogy a bennük lévő nanorészecskék megtervezett változtatásával hozzanak létre új ennivelókat. Az egyik holland egyetem tudósai például tejfehérjéből állítottak elő nanotechnológiával olyan hússzerű szerkezetet, amely kalóriaértékben felülmúlta a tejét. Az eredmény azért is fontos lehet, mert a világ növekvő népességét egyre nehezebb lesz ellátni természetes eredetű élelmiszerekkel.
Korábban a nanotechnológiával már sikerült sósabbá tenni a sót: minél kisebbek a szemcsék, annál nagyobb az egyes szemcse felületének aránya a tömegéhez képest, s a nagyobb felületen erőteljesebben érvényesül az íz.
Ha a most folyó kísérletek eredményt hoznak, akkor az atomok szintjén véghezvitt anyagmódosítással kevésbé hizlaló zsírt, édesebb édességet is elő lehet majd állítani – olyat, amelyet megízlelve senki meg nem mondaná, hogy művi úton készült...
SZABADFÖLD