Senki sem szomjas? Alig fogy a sör

A tavalyi kilencszázalékos visszaesés után tovább rontotta a hűvös nyárelő a sörgyárak eladási statisztikáit, ilyenkor ugyanis kevésbé fogy ez a szomjoltó. Nem zárható ki, hogy az éves adatok összevetésekor – 2008-hoz képest –már két számjegyű lesz a visszaesés.

A sörgyártók bánatára májusban és júniusban nem úgy fogyott a sör, ahogy az nyáron megszokott. A három hazai gyártó közül egyedül a Borsodi Sörgyárban beszéltek a fogyasztás 7-8 százalékos visszaeséséről, amit a Magyar Sörgyártók Szövetsége, valamint a soproni (Heineken Hungária Zrt.) és a kőbányai (Dreher Sörgyárak Zrt.) gyárak sem kívántak kommentálni. De minden bizonnyal náluk is hasonló a helyzet a sörre mostoha időjárás miatt, hiszen a három gyár nagyjából egyenlő arányban osztozik a hazai piacon.

A piackutatók adatai pontosan mutatják csökkenést. A Nielsen Piackutató szerint 2010 első öt hónapjában a sör bolti eladása értékben 6 százalékkal csökkent a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Mennyiségben viszont már nagyobb, 12 százalékos visszaesést regisztráltak. Ezért – vélik a piackutatók – főleg a hűvös és a csapadékrekordokat hozó tavaszi időjárás okolható.

– Nemcsak a hűvös, de a nagy meleg sem jó – egészítette ki a Népszabadságnak Sápi Róbert, a Borsodi Sörgyár Zrt. bőcsi gyárának termelésirányítója. A tapasztalatok szerint, ha 30 Celsius-foknál melegebbet mutat a hőmérő, a többség már nem nyúl az alkoholos italok után. Ilyenkor inkább a víz, illetve annak ízesített formái (például limonádé) fogy. Azért pár fokos melegedés jól jönne a sörpiacnak a következő időszakban.

– Az idei hűvös és csapadékos május és június – a tavalyi piaczsugorodás után – további visszaesést okozott a hazai sörfogyasztásban, a piackutatási adatok szerint a csökkenés éves szinten akár két számjegyű is lehet – közölte Stefánkovits Ildikó, a Borsodi Sörgyár kommunikációs vezetője. Ezt a vállalat költségcsökkentéssel, hatékonyságnöveléssel és innovációval igyekszik kompenzálni. A termelést ettől függetlenül nem mérséklik, mert bíznak az idő melegebbre fordultában, továbbá a StarBev – a tulajdonos konszern – régióban is forgalmazott sörei iránti keresletben (a Borsodi gyártja ezeket exportra).

Aggódva figyelik a magyar gabonapiaci híreket, az áremelkedést is, ugyanis a malátagyárukban az idén 65 ezer tonna sörárpát akarnak feldolgozni, amihez az alapanyagot itthon szeretnék felvásárolni. Ez a mennyiség bőven fedezi a gyár szükségleteit, a többit a régióban lévő StarBev-gyárakba exportálják.

Abban bíznak, hogy a csökkentett alkoholtartamú citromos sörük lendíthet a piacon. Az első magyar citromos sörrel a bőcsiek is beállnak az ízesített italt gyártók sorába. A külföldön már régóta ismert savanykás sör itthon nagyobb mennyiségben a tavalyi kánikula idején jelent meg, s népszerűségét bizonyítja, hogy – a Nielsen adatai alapján – a 2009. június és 2010 májusa között, az előző év azonos időszakához képest a piaca rekordnak számító értékben, 375 százalékkal, míg mennyiségben 300 százalékkal növekedett.
Sör kontra fröccs

A foci vb-nek köszönhetően némileg fellendülhet a sörfogyasztás, bár egy internetes borászati portál és a badacsonyi Varga Pincészet közös felmérésének eredménye szerint a labdarúgó-vb a borfogyasztásra is jó hatással lehet. A felmérés alapján a szurkolók negyven százaléka fröccsöt iszik a labdarúgó-világbajnokság meccsei alatt. Az ötszázhetvenöt megkérdezett harminc százaléka legszívesebben tisztán issza a bort, huszonegy százalékuk pedig sört fogyaszt.

A felmérés szerint töményt a meccsek alatt senki nem fogyaszt, kávét, üdítőt viszont a megkérdezettek harmincnyolc százaléka. A fröccstípusok között a legnépszerűbb a fehérborból készült fröccs, rozéfröccsöt a megkérdezettek harminc százaléka, vörösborból készült fröccsöt pedig tíz százaléka választ a közvetítések mellé.

NÉPSZABADSÁG