Meg kell állítanunk a határokon Európa élelmiszerszemetét?

Általános, új másodlagos ellenőrzési rendet az uniós szabályok miatt sem lehet kialakítani, de a szakértők szerint nem is célszerű. Bár a részletek még nincsenek tisztázva, Orbán Viktor csomagjának 27. pontja körül, a cél elsősorban a nagykereskedelmi raktárak és hűtőházak feltérképezése és rendszeres ellenőrzése lesz.

Másodlagos élelmiszer-vizsgálat bevezetését tervezi a Fidesz, hogy „Európa élelmiszer-hulladéka ne áramolhasson be akadálytalanul Magyarországra” – jelentette be múlt héten Orbán Viktor. Egyelőre azonban nem tudni, ez pontosan mit jelent. Erre szolgáló rendszer jelenleg is működik, az áruk szabad áramlásának akadályozása viszont uniós elvekbe ütközik. Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc felügyeleti és agrárigazgatási államtitkár szerint mindössze a nagykereskedelmi raktárak és hűtőházak hatékonyabb ellenőrzéséről lenne szó.

A Fidesz nem találta fel a spanyolviaszt, kommentálta az ellenzék a másodlagos élelmiszer-vizsgálat ötletét. Gőgös Zoltán volt földművelődésügyi államtitkár szerint viszont annak általánossá tétele ezres nagyságrendű pluszlétszámot igényelne. Szúrópróbaszerű ellenőrzéseket jelenleg is végez a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, minden egyes termékre kiterjedőt pedig nem is végezhet.

Forgalomba hozatal előtt a termékek kötelező bevizsgálása nem működhet, főleg, ha ezt vámellenőrzés kapcsán egy másik tagállamban már megtették. Siklósi Máté, a CP Contact fogyasztóvédelmi cég ügyvezetője szerint olyan rendszer, mint amit Orbán ötletéből kiérteni, itthon a 80-as években még működött. Az Európai Unióban hasonlót bevezetni azonban nem reális és nem is célszerű. A bejelentés ugyanakkor fontos jelzés: a kormány kiemelt szerepet szán az élelmiszer-biztonságnak.

Dr. Kardeván Endre szerint a másodlagos élelmiszer-vizsgálat összhangban lesz az uniós előírásokkal, de a részletek egyelőre nincsenek tisztázva. A cél elsősorban a nagykereskedelmi raktárak és hűtőházak feltérképezése és rendszeres ellenőrzése lenne. A termékeket még az előtt ellenőriznék, mielőtt közvetlenül a kereskedelembe kerülnének, kiemelten ügyelve eredetükre, feliratozásukra és minőségükre. Az államtitkár szerint az új feladatra megfelel a jelenlegi hatóság. A vizsgálatokat nem szúrópróbaszerűen végeznék, hanem mivel kötelező lenne bejelenteni a nagyobb szállítmányok érkezését, tudnák, hogy mikor hova kell menniük.

A megkérdezett szakértők többsége szerint a raktárak feltérképezése mindenképpen hasznos, a felügyelet egyelőre azzal sincsen tisztában, hogy hány hűtőház működik az országban. Fontos a tervszerű, folyamatos ellenőrzés is, és a visszaélések szankcionálását is jobban ki kell dolgozni. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület munkatársa úgy véli, ma Magyarországon könnyen megúszhat valaki egy átcímkézést, míg bizonyos országokban többévnyi börtön is járhat érte. Hogy Európa élelmiszer-hulladéka valóban hozzánk áramlik, azt azonban kategorikusan cáfolja, szerinte bár problematikus a magyar helyzet, országunk semmivel nincs rosszabb helyzetben, mint más európai országok.

A másodlagos élelmiszer-vizsgálat ötlete tehát nem forradalmi, de – ha az uniós szabályozás nem szűkíti be a kormány mozgásterét – akár hatékonyabbá is teheti a jelenleg működő rendszert. Az államtitkár szerint a rendszer néhány év alatt forrja majd ki magát, de utána már középtávon is éreztetheti a pozitív hatását.

Másodlagos vizsgálat ma

Másodlagos élelmiszer-vizsgálat a hatályos 1999-es FVM-rendelet szerint:

A hatóságilag fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített állati eredetű nyers és feldolgozott élelmiszer
– más helységbe, telephelyre vagy feldolgozó üzembe való belföldi szállítását követő ismételt,
– importját követő, vagy
– hűtőházi tárolásának
időszakos, kötelező ellenőrzése (ide nem értve az élelmiszer kiskereskedelmi forgalmazásra való szállításakor és e forgalmazás során végzett igazgatási szolgáltatást).

AGROLINE