Védenék a magyart, de nem tudják, mi az

A Fidesz hungarikumtörvénnyel segítené a magyar termékeket. Ma sokan, sokféle, ismeretlen minősítést adnak, egy jó védjegy segíthetne, de nem ez oldaná meg a magyar termelők gondjait.

Teljes a káosz a magyar termékeket jelölő védjegyek között, védjegyet ugyanis lényegében bárki alapíthat és osztogathat, ráadásul a magyar termék fogalmába elég sok minden belefér. A vásárlók tehát hiába figyelik egyre tudatosabban egy-egy termék eredetét, legtöbbször nem látnak a címke mögé, nem tudhatják, hogy a magyar megjelölés magyar alapanyagokat vagy magyar tulajdonú gyártót jelöl-e, a cég székhelyére vagy a forgalmazás helyére vonatkozik-e, esetleg a magyar munkaerővel van összefüggésben.

Mi a magyar?

A magyar megjelölés vonatkozhat ezek közül bármelyikre, a pontos definícióban még a szakma sem egységes. A leggyakoribb megközelítésben egy termék akkor magyar, ha értékének többségét itthon állították elő. Mások szerint csakis a száz százalékban hazai produktum tekinthető magyarnak. Bár a fogyasztók egy része megelégszik az ideológiával, azoknak, akiket a tényleges eredet érdekel, a jelenlegi védjegyek csak részben nyújtanak támpontot. A Premium Hungaricum emblémára, például, inkább számíthatnak a bioméhészetek és a kézműves borászatok, a Magyar Termék Nagydíjat akár a Suzuki Splash is kiérdemelheti, hiszen az többek szerint beszállítói révén már inkább magyar, mint japán autó.

Miért kell a magyar?

A magyar áruk vásárlásával nemcsak a hazai munkahelyek megtartását és új munkalehetőségek kialakítását erősíthetjük, a szállítási távolság csökkenése is környezetvédelmi előnnyel járhat, szólnak az érvek.

A Magyar Árukért Szövetség szerint azért is kell magyar terméket fogyasztanunk, mert az ezekre elköltött pénzt nem viszik ki külföldre, hanem az országban marad.

Egy átfogó, országos, komolyan ellenőrzött rendszer nagyobb presztízst nyújt, mint amikor egy kiskereskedelmi lánc ragasztgat nemzeti színű emblémát sajátmárkás termékeire, hangsúlyozta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség titkára. Vámos szerint a védjegyeknél mindig a hitelesség a legfontosabb. Az ismertség azonban legalább ilyen fontos: ehhez képest a legnagyobb múltú Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy ismertsége például még mindig harminc százalék alatt van.

Szeretjük is, meg nem is

A magyar védjegyekkel az az egyik legnagyobb probléma, hogy azon kívül, hogy eredetre utalnak, nem kötődik hozzájuk semmilyen többlettartalom, mondja Sárközy Ildikó marketingkutató. Egy tavalyi felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 68 százaléka inkább választja a magyar termékeket, ez 2005-ben még csak 52 százaléknál volt szempont. Sárközy szerint ugyanakkor a tényleges fogyasztói magatartás nem mindig tükrözi ezt az arányt, a magyar vásárlóknak még mindig az ár a legfontosabb szempont. Reklámértéke azonban mégiscsak van a magyarnak, az utóbbi években egyre több diszkontlánc és szupermarket tesz nemzeti színű piktogramot sajátmárkás termékeire, az eperre és paradicsomra gyakran még akkor is ráírják, hogy itthon termett, ha ez nyilvánvalóan nem igaz.

Rubik-kocka, szalámi

Majd a hungarikumtörvény rendet tesz a védjegyek között, ígéri Birinyi József, aki Lezsák Sándor képviselő tanácsadójaként egy átfogó nagy védjegyrendszer tervezetén dolgozik. A törvény – amely már ősszel a parlament elé kerülhet – az élelmiszerektől a találmányokon át a művészi alkotásokig meghatározná, hogy mi tekinthető hungarikumnak. A tervek szerint a védjegy egyfajta ernyőként működne, ez alá tartoznának a különböző alrendszerek, például a kormányprogramban is beharangozott Kiváló Magyar Termék védjegy. A kivitelezés azonban egyelőre meglehetősen homályos, a hungaricum fogalma ugyanis még a magyar terméknél is nehezebben definiálható, és egyelőre azt sem lehet tudni pontosan, hogy milyen intézmény döntene az egyes termékek magyarságáról. Nem világos az sem, hogy egy iparágilag ennyire szerteágazó védjegy – amit egyszerre visel a Pick szalámi és a Rubik-kocka – egyáltalán képes-e betölteni a funkcióját.

Nem szabad elkapkodni

Gláser Tamás, a Magyar Védjegy Egyesület főtitkára elég szkeptikus. Szerinte egy ilyen rendszert csak megfelelő körültekintéssel szabad bevezetni, ehhez a jelenleginél jóval hosszabb előkészítésre volna szükség. Gláser úgy véli, a helyzetet a jelenlegi védjegyrendszer fejlesztése is orvosolhatná, meggondolatlanul, politikai indíttatásból kár lenne új emblémákat bevezetni. Hasonló rendszerek azonban működnek Olaszországban, Franciaországban, Ausztriában és még a szlovákok is jobban menedzselik nálunk nemzeti értékeiket.

Hogy a hungarikumvédjegy megoldja-e problémakört, vagy csak tovább kuszálja a mai rendszert, egyelőre nem tudni, a kormányprogram az ötletről, ahogy a Kiváló Termék védjegyről is csak általánosságban beszél. Akárhogy is, a szakértők szerint ez csak felületileg kezelheti a magyar termelők problémáit, akik az utóbbi húsz évben komoly versenyhátrányba kerültek.

AGROLINE