Piaci hátrányban a magyar hal

Legnagyobb és talán legismertebb tógazdaságunkat a Hortobágyon alakították ki az 1910-es évektől kezdődően. A patinás halgazdaság azóta megbízhatóan termel a belföldi és az exportpiacokra egyaránt. Újabban biohalat is szállítanak az igényes fogyasztóknak.

A Hortobágyon vagyunk, amiről általában a puszta jut eszünkbe, mégis, az ország legnagyobb tógazdasága is itt helyezkedik el. Halkeltető, halfeldolgozó, önálló fajták, nem egyszerű ezt irányítani, de ez már ágazati kérdés is.

- Nagyon jó adottságokkal rendelkezünk a haltermeléshez, és extenzív tógazdálkodást folytatunk – kezdi a tájékoztatást Puskás Nándor, a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. vezérigazgatója. - Ma a halas társadalmat indokolatlan, piaci-gazdasági szempontból magyarázhatatlan vízdíjak terhelik. Egyrészt ezek a költségek nem léteznek a környező országokban, ami természetesen nagy versenyhátrányt okoz. Másrészt, ez a rendszerváltáskor igen rosszul szerveződött vízszolgáltatási rendszer blokkolja az olyan helyzetekben is az ésszerűbb megoldásokat, mint például a belvíz vagy az árvíz. Azt gondolom, hogy ezen változtatni kell, mert ez ma már nemcsak a halászatot érinti, hanem az egész nemzetgazdaságot. Ilyen vízgazdálkodással nem lehet biztosítani az egyébként rendelkezésre álló édesvíz-készleteink optimális felhasználását. A másik problémánk a természetvédelmi költségek. Ezeket a költségeket ma egyedül a halasgazdának kell állni, ráadásul sajnálatos módon, a korábbi években biztosított agrár-környezetgazdálkodási program a halászat számára elveszett. A bevételek oldalán jelentkező gond elsősorban a rendkívüli mértékű importból fakad.

Ma Magyarországra számolatlanul és ellenőrizetlenül nagy mennyiségű haltermékek áramolnak be. Ezzel az a gond, hogy sok esetben, különösen a Távol-Keletről érkező termékek esetében, az a fajta hatósági kontroll és követelmény, amit egyébként tőlünk megkövetel a magyar hatóság, az egyáltalán nem tapasztalható. Ez ugyancsak komoly versenyhátrány jelent a számunkra, hiszen mi a termékeinket lényegesen drágábban tudjuk előállítani.

- Kimondhatjuk azt, hogy a magyar ember nem tudatos vásárló, és nem magyar halat eszik?

- Magyarország egy tradicionálisan pontyfogyasztó ország, különösen különböző ünnepek, elsősorban a karácsonyi ünnephez kötődően. Sajnálatos módon, ez a tradicionális halfogyasztás, ez kezd átalakulni. Egyre több külföldi terméket vásárolnak a fogyasztók.

- Mit kellene tenni, hogy több magyar halat együnk?

- Ehhez jól szervezett ágazati marketing szükséges. Ezen túlmenően fejlesztenünk kell a saját piacainkat, hogy a fogyasztók elé olyan termékeket tudjunk tenni, amelyek megfelelnek a mai kor kihívásainak. Ezt a fejlesztést jelen pillanatban blokkolja az, hogy a velünk szemben támasztott követelményekkel nincsen arányban az a követelményrendszer, amit – adott esetben – az import termékeknél alkalmaz a hatóság.

GAZDAKÖR