Háromszor is el kellett ültetni a dinnyét az eső miatt

Jelentős károkat okozott az utóbbi hetek időjárása a dinnyetermesztéssel foglalkozóknak: a víz többször is tönkretette a palántákat.

Dupla annyiba kerül ma dinnyét termeszteni, mint tavaly. Ezt mondják a termelők nagy dinnyés területén, Hevesen és Csányban. A vegyszerek ugyanis hétről hétre drágulnak, a víz pedig teljes mértékben tönkretette a kiültetett palántákat. A dinnyetermelő terület nagysága évről évre változik Hevesben. A közelmúltban 400–700 hektárközött ingadozott az ültetvények összes kiterjedése, az idén pedig hétszázon szerettek volna foglalkozni a növénnyel a gazdák.

Tizenkét éve foglalkozik dinnyézéssel Slakta Gyula hevesi gazdálkodó. Mint mondja, nála a növények el vannak kényeztetve, köszönhetően a technológiának, ám növényvédelemre idén hétszer volt szükség, ami nagy pluszköltséget jelent a sziszifuszi munkával tökalanyra oltott palánták előállításán túl. Kérdés, megfizeti-e a piac. Véleménye szerint a reális dinnyeár kilónként 60 forint lenne, ennyiből jövőre el tudnának indulni. Ő csepegtetős, talajtakarásos és fóliasátras rendszert is alkalmaz. Mint mondja, a sok csapadék következtében a növény hajszálgyökerei elhaltak. Így amint a nap megsüti az esőt túlélt palántát, az azonmód lehervad, s nem tér magához.

Így jártak az Erdőtelek környéki szabadföldi termesztők is.

– Furfangos idő volt májusban, az ültetéskor 200 milliméter eső hullott, így azt meg kellett ismételni. Most megint pótolhatjuk, amit tudunk, palántáról, a többit magról. Dupla kiadás, és egy szem sárgadinnyemag 60 forintba kerül, a tökalanyba oltás további 15–20 forintot tesz ki. A kemikáliák ára minden évben 15–20 százalékkal emelkedik – sorolja a kiadásokat Novák István. Besenyei Alfréd már a harmadik ültetésnél tart, és már háromszor elvégezte a vegyszerezést, de még nem tudja, mi lesz a vége. Abban bízik, hogy augusztus 20-a után még kap jó árat a termésért, mert körülbelül akkorra érik meg.

Mindannyian egyetértenek abban, hogy a 15–20 forintosfelvásárlási ár húsz éve volt jó. Nem támogatást kérnek, csak értékkövető felvásárlási árat, hogy a mezőgazdaság is érvényesíthesse a költségeit. Megjegyzik: nem igaz, hogy Olaszországban is ennyit fizetnek a dinnyéért, ott kilója kétszáz forintba kerül.

A korábbi híres termőhely, Csány vidékén a kútfúrási tilalom és az évről évre ingadozó, hol száraz, hol pedig hűvös, csapadékos idő miatt sokan fölhagytak már a dinnyézéssel, de néhányan még kitartanak.

– Néhány tíz hektár van most, tizen-egynéhányon most ültetik. Van, aki például úgy taktikázott, hogy inkább később ültet, hogy amikor érik, az ne ütközzön az importdömpinggel. Úgy alakult, hogy az elmúlt hetekben nem lehetett rámenni a földekre, így most végezheti el a munkát. Akad azonban, akinek már a második ültetése is tönkrement. Nekik valószínűleg augusztus közepe után lesz termésük, mert a kiültetés után hatvan nap telik el, míg szedhetik az érett dinnyét – vázolja a helyzetet Gál Tiborné, a Csányi Dinnye Védegylet elnöke. Csak remélni tudják, hogy addig nem telnek el a finomsággal a vásárlók, és akkor is lesz kereslet a nyári frissítő édességre.


GAZDAKOR