Kisfilmmel válaszolnak az állatvédőknek a libatenyésztők

A liba- és kacsatenyésztőknek, az egész ágazatnak elege lett abból az adok-kapokból, melyet immáron két éve folytatnak a bécsi székhelyű Négy Mancs állatvédő szervezettel. A Magyar Lúdszövetség tótkomlósi elnöke, Papp Lajos szerint a közvéleménynek szánt tájékoztató filmjük megnyugtathatja a kétkedőket.

Papp Lajos, a Komlósi Lúd Kft. vezetője úgy döntött, szorgalmazza, hogy az állattartás kiragadott szélsőséges körülményei helyett nagy nyilvánosság előtt mutassák be a tényeket. Most van itt az ideje a libatépésnek, ezért egy ólba invitálták a filmeseket.

Az integrátori tevékenység keretében éves szinten 500 gazda hizlalja a társaság által kihelyezett libákat, kacsákat a térségben. A cég árbevétele tízmilliárd forint, ám tagadhatatlan, komolyan megviselte őket a Négy Mancs ellenkampánya.

— Éves szinten 750 ezer májlibát, 300 ezer darab májkacsát, félmillió húslibát állíttatunk elő. Volt olyan évünk, amikor ez utóbbiból értékesíteni tudtunk 700 ezer darabot is, de az állatvédők komoly piaci veszteséget okoztak nekünk, az idén ez a szám már csak 300 ezer lesz — sorolta a libák, kacsák tömését, tépését ellenző állatvédői magatartás következményeit a Komlósi Lúd Kft. ügyvezetője, aki a Magyar Lúdszövetség elnöke.

— Ahogy a liba, kacsa tömésének, úgy a tépésüknek is évszázados hagyománya van. Az Unió se tiltja — hangsúlyozta Papp Lajos. Lehet tépés nélkül is húslibát termelni, miközben a tollat elrepíti a szél. De az ilyen szárnyasokért egyetlen kereskedő se fizet többet. A kieső toll árát a termelők nem tudják másként pótolni — érvelt a szakember.

— Vallom, a tépett liba, illetve a tömött áru finomabb. Ezek az állatok természetes közegben nőnek, napfényen, zöldtakarmányon. Mi azt szeretnénk, ha nem az állatvédők, hanem a fogyasztók döntenék el, melyik alapanyagot látnák szívesen a tányérjukon. Ezért is készül olyan érvanyag, tanulmány a gödöllői egyetem egyik professzorának a közreműködésével, mely bizonyítja, nem állatkínzó az, aki szakszerűen tömi, kopasztja a szárnyasokat.

Az Európai Tollszövetségnek Baradács László, a Magyar Tollszövetség elnöke címzett egy ajánlást. Arra emlékeztetett, hogy a fejlett világban évente 70—80 millió paplan készül. A gyártáshoz szükséges természetes töltőanyag (gyapjú, toll) környezetbarát.

— Egyetértünk azzal, hogy a toll termelését szigorú előírásokkal kell szabályozni. Szerintünk a tollnyerés bevált módszereivel az átlagemberek többsége egyetértene, ha kapna korrekt információkat. Szeretnénk termékeink potenciális fogyasztóit, a kereskedő cégeket álláspontunk helyességéről meggyőzni — hangsúlyozta az elnök. Az ágazat szereplői szükségesnek tartják az állatvédőkkel történő egyeztetést, a toll és pehely termékpálya átláthatóságának biztosítását.

Felkerült a Négy Mancs pozitív listájára a mezőkovácsházi Pannonlúd Kft.

Lapértesülés szerint a dél-békésiek mellett két másik magyar cég szerepel rajta. Az elhíresült osztrák állatvédő szervezet e három vállalkozás termékeit ajánlja a nyugat-európai élelmiszerláncok figyelmébe. A „hármak” azt vállalták, hogy nem dolgoznak fel olyan vízi szárnyasokat, amelyeket a gazdák kényszertöméssel hizlaltak, tépték a tollukat. A Négy Mancs 50 német, 14 svájci és 30 osztrák szupermarketnek, áruházláncnak, viszonteladói hálózatnak adta át a pozitív listát.


AGROLINE