A létminimumon élők az olcsót, nem az akciósat keresik

Az olcsóbb termékek népszerűbbek a szegényebb fogyasztói csoportok körében, de az már nem jellemző rájuk, hogy az akciókat jobban keresnék - derül ki a GfK Hungária legfrissebb, a létminimumon élő, szegénynek nevezhető csoport fogyasztását vizsgáló felméréséből. A szegénységhez vezető főbb társadalmi jelenségek (alacsony foglalkoztatottság, magas munkanélküliség stb.) valamennyi szegény településen megmutatkoznak. Ebből szinte egyértelműen következik, hogy - kivéve az agglomerációs településeket - ha valaki kistelepülésen él és nincs munkája, nagy valószínűséggel a szegény fogyasztók közé kerül.

Ma Magyarországon több mint 3 millió ember él a létminimumon, vagyis szegénynek nevezhető. Ennek a nagy létszámú csoportnak a fogyasztását térképezte fel legfrissebb felmérésében a GfK Hungária. Érdemes kiemelni, hogy annak ellenére, hogy valaki szegény, jelentős költéssel jelenik meg a piacon, viszont számára máshol vannak a fókuszpontok.

A tartósan korlátozott anyagi körülmények között élők életét nagy mértékben befolyásolja mennyi szabadon elkölthető jövedelmük marad a fixen jelentkező költségek mellett. A lakhatás költségei (áram, gáz, hitelrészletek) nőttek az elmúlt években, így ez a napi cikkekre elkölthető forintok összegét korlátozta. Mivel enni és inni mindenkinek kell, felmerül a kérdés, vajon hogyan reagált ez a nagy létszámú réteg a megváltozott körülményekre.

Minél fejlettebb egy gazdaság, annál kisebb az élelmiszerekre és a napi megélhetésre költött összeg aránya a teljes fogyasztói kosárban - emelik ki a piackutatók. A 2004-2007 közötti javuló tendenciát megtörte a 2008 őszén kirobbant gazdasági válság. Az alapvető termékek aránya nem csökkent tovább országosan, de a megemelkedett lakhatási költségek (hiteltörlesztés, áram és gázdíj) és a csökkenő jövedelem miatt a szegényebb fogyasztók jelentősen visszafogták élelmiszer-vásárlásaikat - mutatnak rá a GfK szakemberei.

A legtehetősebb települések közel négyszer annyi vásárlóerővel bírnak, mint a legszegényebbek - állapítja meg a GfK Hungária Általános Vásárlóerő Index 2009-2010 tanulmánya. A szegénységhez vezető főbb társadalmi jelenségek, mint az alacsony foglalkoztatottság, a magas munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség megmutatkoznak valamennyi szegény településen. Mindebből szinte egyértelműen következik, hogy - kivéve az agglomerációs településeket - ha valaki kistelepülésen él és nincs munkája, nagy valószínűséggel a szegény fogyasztók közé kerül.

MARKETINGINFO