Nem esszük a világelső magyar terméket

Hiába vagyunk világelsők a libamáj-termelésben, itthon nem fogy a különlegesség, a legtöbb gazda exportra termel. Az ágazat csak akkor lendülhet fel, ha a magyar fogyasztás is megnő - derült ki az orosházi Libamájfesztiválon.

Végre valami, amiben világelsők vagyunk: az összes libamáj-termelés 80 százaléka származik Magyarországról. Itthon körülbelül 5000 család él a libamájból, elsősorban az Alföldön, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében - derült ki az ágazat fellendítése érdekében szervezett II. Libamájfesztiválon, Orosházán. Évente 6 millió libát és kacsát nevelnek el, ezek összességében 18-20 milliárd forintos bevételt hoznak, amiből 8 milliárdot ad a liba- és kacsamáj. Bár az előbbiből 1800, az utóbbiból 450 tonnát termelnek évente, ennek nagy része, 1243, illetve 409 tonna külföldre kerül - írja az AgroMonitor. Az itthoni fogyasztás mindössze a termelés 5 százalékát veszi fel.

A liba, a kacsa nagy részét Európába exportálják, de akadnak ázsiai piacok is. Húslibából a német anyanyelvű országok veszik a legtöbbet a Márton-napi tradíciók miatt, libamájból Franciaországban fogy a legtöbb. De miközben más nemzetek rajonganak a libamájunkért, itthon alig fogy ez a különlegesség - márpedig az exportbővítésre kevés az esély, így a libatenyésztésnek csak a magyar fogyasztás növekedése hozhatja el a várt fellendülést. Papp Lajos, a Magyar Lúdszövetség elnöke szerint arra volna szükség, hogy a lakosság felénél kerüljön az asztalra legalább évente egyszer fejenként 30 dekányi libamáj. Ez a kis luxus segíthetne a magyar termelőknek, hogy a világelső hungarikumnak biztos jövőt teremthessenek.

SZABADFÖLD