Az áruházláncokba is „betörhetnek” a kistermelők

Május 15-étől a vendéglős megveheti a helyi kistermelő pucolt csirkéjét, azonban a savanyúságát, befőttjét nem. Az érintettek szerint számos kérdést újra kellene gondolniuk a kistermelőket érintő rendelet alkotóinak.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szándékai szerint a kistermelői rendelet révén javul a helyi élelmiszerek piacra jutási esélye, fellendülhet a vidéki gazdálkodás, és csökkenhet a munkanélküliség. Az érintettek örülnek is, meg nem is.

— Minden kistermelő őstermelő, de nem minden őstermelő kistermelő — összegezte kérdésünkre a különbséget Szabó István, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója. A kistermelők éves árbevétele nem haladhatja meg a 8 millió forintot. Szabó István elmondta, a kistermelők által a saját gazdaságukban előállított termékek, például a tojás, tej, tejtermékek, vágott baromfi, hal, zöldség, gyümölcs mennységi határát felemelte a rendelet. Változás az is, hogy kiterjesztették az értékesítés határait, vagyis nemcsak a lakóhelyükön, hanem akár a másik megyében is eladhatják a portékájukat.

— Természetesen a kistermelőknek is rendelkezniük kell a tevékenységükhöz szükséges engedélyekkel. Például a baromfivágásnál az élelmiszer-egészségügyi feltételeket be kell tartaniuk.

Akár az áruházláncokba is „betörhetnek” a kistermelők, természetesen, ha akad vevő a portékájukra. A rendelet lehetővé teszi, hogy például a paprikát és paradicsomot lecsóként értékesítsék. Lapértesülések szerint az egyik üzletlánc ráérzett az ebben rejlő üzleti lehetőségre, amivel a házias ízeket kedvelő vevőket foghatják meg.

Egy magát megnevezni nem kívánó kistermelő lapunknak elmondta, jó, hogy most már eladhatja a pucolt csirkéjét a helyi vendéglősnek. Az azonban jelentős kiadást jelent számára, hogy megfeleljen a szükséges feltételeknek. Elvárás, hogy a csirke vérét rozsdamentes tölcsérbe folyassák, külön kezeljék a zsigereket, amit állatihulladék-megsemmisítőbe kell szállíttatniuk. Ezzel szemben, ha egy háziasszony egyszerre levág 20 csirkét, hogy megpakolja a mélyhűtőt, a csirkék belét a kutyáknak adja, és nem kéri rajta senki sem számon.

Csákváriné Csordás Judit, a nagylaposi Birkacsárda ügyvezetője is több hiányosságról beszélt.

— A mi családunkban számos mezőgazdasági vállalkozási forma előfordul: őstermelő, egyéni vállalkozó, betéti társaság, kft. Foglakozunk növénytermesztéssel, tartunk őshonos állatokat (mangalica sertést és magyar szürkemarhát), csárdát üzemeltetünk. A csárdában a helyi ételspecialitások a meghatározóak, ami úgy az igazi, ha az alapanyagok is helyben termettek. Az állataink húsából — az érvényben lévő rendeletek szerint — készíthetünk meleg ételeket az étteremben, viszont füstölt termékeket, kolbászt, szalonnát nem. Azt „bérgyártatnunk” kell. Az sem helyénvaló, hogy nem vehetek befőttet vagy savanyúságot a helyi termelőktől. Reggelenként a piacra sem mehetek ki, hogy a helyi asszonyoktól vásároljam meg a szükséges zöldséget, gyümölcsöt, viszont a szupermarketben kapható kínai fokhagymát vagy marokkói vöröshagymát gond nélkül felhasználhatnám.

Csákváriné Csordás Judit szerint tehát volna mit változtatni a rendeleten. Ő például nem vállalkozási formához kötné a kistermelői tevékenységet, hanem csupán mennyiséghez, amit a vállalkozáson, kft.-n belül tevékenységi körönként kellene értelmezni.

Mostohagyerek a falusi vendégasztal és a pálinka

A rendeletben új fogalom a falusi vendégasztal, ami azonban nem azonos az ősszel megszüntetett falusi vendégasztal fogalmával. A gondot ebben az esetben az jelenti, hogy a falusi szállásadók nem tudják magukat kistermelői státusba vetetni.

A rendelet előkészítésében közreműködő civilek ezért kezdeményezik ennek megváltoztatását annak érdekében, hogy visszaállhasson a falusi vendégasztal-szolgáltatás. A rendeletből kimaradt a termelői pálinka értékesítése, amit továbbra is a jövedéki szabályozás akadályoz.

AGROLINE