Saját termékkel rukkolt elő a Körös-Maros Nemzeti Park. Szalámit gyártatnak a magyar szürkemarhákból. Természetesen csak a feleslegessé vált, vagy kiöregedett állományból.
Három magyarországi nemzeti park — a Fertő-Hansági, a Kiskunsági és a Körös-Maros —, valamint egy apaji (Pest megye) magángazdálkodó fogott össze annak érdekében, hogy a magyar szürkemarha húsából szalámi készülhessen.
— A próbagyártás a Bács-Kiskun megyei Dömsödön zajlott, ahol egyelőre kéttonnányi szalámi készült. A vásárlói fogadtatástól, a piac igényeitől függ, hogy a későbbiekben milyen ütemben és mennyi szalámi készül majd — mondta Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója.
Az, hogy megkezdődött az ősi magyar szarvasmarhák élelmiszer-ipari feldolgozása, korántsem jelenti, hogy az elkövetkező években ugrásszerűen megnő majd az állatállomány a nemzeti parkban. Itt ugyanis nem a piaci szempont a meghatározó. Az állatok létszámát továbbra is a legelőkhöz igazítják, az állattartás célja ugyanis minden nemzeti parkban az élőhelyek fenntartása. Csupán arról van szó, hogy a kiöregedő állományt, illetve a 4—5 éves tinókat értékesítik ilyen módon.
— A KMNP területén 1994 óta vannak szürkemarhák. Akkor mindössze tizennégy volt, de ma már a folyamatos létszámnövelésnek és a genetikai állomány javításának köszönhetően számuk megközelíti az 1400-at. Mostanra értük el tehát azt a szintet, amikor a legeltetéssel a park területeit megfelelően karban tudjuk tartani, ugyanakkor értékesítésre is jut az állatokból — hangsúlyozta Tirják László.
A kétféle ízesítésben — csípős és csemege — piacra dobott szalámi nem rendelkezik ugyan bio minősítéssel, de az alapanyagul szolgáló állatokat ökológiai körülmények között tartják, tehát húsuk nagyon egészséges. A szalámik készítésénél kizárólag fűszereket használnak, adalékanyagokat nem. A tartósítás füstöléssel történik. A készítményekből egyelőre csak egy kisebb mennyiséget hoztak Békéscsabára, a többit az ország más részein értékesítik. Ami az árakat illeti, azok alig magasabbak a hasonló, de nem ökológiai gazdálkodásból származó szalámifélék árainál.
— Az elkövetkező időszak fontos feladata, hogy megteremtsük a folyamatos értékesítés feltételeit. Terveink szerint ez a következő év elejére sikerül — hangsúlyozta Tirják László. Hozzátette: a Körös-Maros Nemzeti Park állatállományából élőállatokat — cigája ürüket — eddig is értékesítettek. Szürkemarha-tőkehúshoz pedig Békéscsabán, egy húsboltban lehet hozzájutni.
A hazai nemzeti parkok összefogásának célja, hogy minél magasabb feldolgozottsági szintű termékeket tudjanak előállítani. Ennek a folyamatnak az első lépése a szürkemarha-szalámik közös gyártása. A későbbiekben más, hasonló termékekkel is megjelenhetnek a piacon. Sopronban hamarosan megnyílik egy speciális üzlet, amelyben kizárólag a tíz magyarországi nemzeti parkhoz kapcsolódó termékeket lehet majd kapni.
Egyelőre az ajándéktárgyak és a prospektusok lesznek többségben, de — talán nem is olyan hosszú idő múlva — egyre több ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszer-ipari terméket is találnak majd itt a látogatók. A távlati cél pedig az, hogy országos bolthálózatot alakítsanak ki, azaz minél inkább helyben próbálják meg értékesíteni a termékeiket.
GAZDAKÖR
