Sikerült elzabrálniuk a Tokaj nevet

A szlovákok nem tartják be a megállapodást, viszont sajátjukként kezelnek egy hungarikumot

Az Európai Bírósághoz fordult a napokban a magyar fél, mert a szlovákok sajátjukként vetették fel a Tokaj nevet az európai bornyilvántartási rendszerbe. A szlovákok többszörösen becsaptak bennünket, hiszen csak akkor használhatnák ezt a nevet, ha betartanák a feltételrendszerről kötött megállapodást. A pozsonyi parlament azonban máris továbblépett, a Tokaj név használatáról saját törvényt alkotott, amelynek alapján júniustól a sajátjukként használhatják a nevet az ottani kereskedők.

Hazánk még 1993-ban kötött megállapodást az Európai Közösséggel, hogy a tokaji név és annak minden származtatott formáját levédtük. Nem tudni, milyen háttéralkut kötöttek a szocialisták a szlovákokkal, de mikor a csatlakozási tárgyalások elkezdődtek, Szlovákia felvetette, hogy ők is szeretnék használni a Tokaj nevet. A két fél 2004-ben megállapodást kötött azokról a feltételrendszerekről, amelyek alapján Magyarország hozzájárult volna mindehhez. Hazánk például beleegyezett abba, hogy 330-ról 562,5 hektárra – három községhatárról hétre – bővüljön ki az a terület, ahol tokaji bor termelhető, viszont ragaszkodott ahhoz, hogy ezt a szlovákok pontosan jelöljék ki. Ez mindeddig nem történt meg, és a szlovákok még mindig nem fogadták el azokat a borászati eljárásokat és ellenőrzési szabályokat, amelyek alapján azonos néven lehetne tokaji bort forgalomba hozni. Nem alakították ki például a szakmai szervezetüket az itteni hegyközségi mintára, és nincs meg a számunkra is elfogadható ellenőrzése az aszúszemek válogatásának.

Itt nem arról van szó, hogy szlovák oldalon ne lehetne jó bort előállítani, de másmilyet, mint amit a tokaji gazdák létrehoznak. A közös névhasználat viszont rontja a tokaji bor és a gazdák pozícióit a világpiacon, azzal együtt, hogy Magyarország nagyon sokat tett a termék hazai és külföldi elismertségéért.

A szlovákok ennek ellenére bejegyeztették az e-Bacchus nevű európai bornyilvántartási rendszerbe földrajzi név és az eredetmegjelölés szerint a „Tokajska Vinohradnícka Oblast”, illetve a „Vinohradnícka Oblast Tokaj” nevet. Szlovákia annak ellenére tette mindezt, hogy nincs megállapodás a két ország között sem a közös borvidékről, sem pedig a névhasználatról. Mindezt az Európai Bizottság (EB) illetékesei is tudták, mégis számunkra kedvezőtlen döntést hoztak.

A magyar félnek csupán annyit sikerült elérnie az EB-nél, hogy a két fenti bejegyzett elnevezés közül azt törölje, amelyiket nem kellett volna, vagyis az elsőt. Marcinkó Ferenc a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint egyébként azt is csak akkor használhatták volna a szlovákok, ha betartanák a magyar féllel kötött 2004-es megállapodást.

A szlovákok viszont most tovább mentek, hiszen a pozsonyi parlament már a szlovák jelzők nélküli magyar „Tokaj” név használatáról hozott döntést, amit még az EB nem jegyzett be a bornyilvántartási rendszerbe. Igazából ez jelent komoly hátrányt a magyar termelőknek, hiszen egyáltalán nem lehet megkülönböztetni majd az ottani lőrét a királyok magyar borától.

Szlovákiában júniustól már törvény szerint is lehetőség van tehát arra, hogy sajátjukként használják a Tokaj nevet. A magyar kormány azonban csak április végén fordult az Európai Bírósághoz ebben az ügyben. A következő magyar kormánynak kétfrontos harcot kell vívnia, hiszen egyrészt az EB-vel kell elfogadtatni, hogy indokolatlanul jegyezte be szlovák nyomásra „Vinohradnícka Oblast Tokaj” elnevezést is, amit szintén töröltetni kell a bornyilvántartásból. Komoly lépéseket tenniük a magyaroknak az Európai Unióban – hangsúlyozta Marcinkó Ferenc.

Azt, hogy a szlovákok helytelenül cselekedtek, az az előzmények ismeretében egyértelműnek tűnik. Az EU borrendelete szerint a minőségi borok automatikusan az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termékek kategóriájába tartoznak. Ehhez viszont termékleírást kell benyújtani az EB-nek. Vagyis ha a szlovákok a Tokaj nevet szeretnék használni, akkor közös termékleírást kellene készíteni a közös borvidék esetében. A közös termékleírás viszont nem készül, és egységes borvidék sincs. Két különálló borvidékről van tehát szó, bár korábban történtek arra próbálkozások éppen szlovák kérésre, hogy egységes legyen. A közös borvidék viszont elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a szlovákok jogosan használni tudják a Tokaj nevet.

Ha két borvidék ugyanazon a néven létezhet, akkor a szlovák hozzáállás szerint a magyarok is nyugodtan bejegyezhetnék az euró­pai bornyilvántartási rendszerbe például a bordeaux-i vörösbort. A névhasználat vitája politikai síkra terelődött a közelmúltban Szlová­kiában. Az országban ugyanis hamarosan parlamenti választások lesznek, és az EB-nél elért eredményt a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt a saját sikereként értékelte.

MAGYAR HÍRLAP