Drágább lesz a szalmonellamentes csirke

A magyar csirkék fele szalmonellás, egészségre ártalmas. Az Unió az év végéig adott haladékot arra, hogy a baromfiállomány mentes legyen a fertőzést okozó baktériumtól. Igaz: ennek az ügynek is nagyobb a füstje, mint a lángja, hiszen nincs ember, aki nyersen enne csirkehúst.

Magyarországon a csirkeállomány több mint 50 százalékát érinti a szalmonellafertőzés, míg az EU-ban mindössze 5–25 százalékát. A szalmonellamentesítést azért kell a magyar baromfitartóknak komolyan venniük, mert december közepétől már csak olyan csirke- és pulykahúst lehet forgalomba hozni az Unió országaiban, amely szalmonellamentes, azaz az emberi egészségre nem ártalmas. Ma még ráírják a csomagolt húsra: csak hőkezelés után fogyasztható.

A feltételek teljesítéséhez elsősorban a megfelelő higiéniai körülményeket kell biztosítani – a fejlesztésekhez az Unió támogatást ad. De csak akkor, ha ugyanannyi pénzzel a magyar állam is hozzájárul a költségekhez. Idén elvben 2,5 millió eurót kaphatunk az EU-tól, és még egyszer ennyit a szaktárcától. Úgy tudjuk, eddig vékonyan csordogáltak a támogatások.

Mit tesz egy gazdaság azért, hogy ne legyen fertőzött az állománya? Kecskeméti István – aki Forráskút mellett gazdálkodik, évi 200 ezer darab baromfit ad el a feldolgozóknak – azt mondta: napos kori és vágás előtti vizsgálaton esik át az állománya. A napos kori vizsgálatnál 10 darab kiscsibét és 5 darab „pelenkát" visz Szegedre, a laboratóriumba. A pelenka az a 10-szer 10-es papírlap, amit a kiscsibék alá helyeznek. Vágás előtt pedig két pár „csizmatampont" mérnek be: ez lábra felhúzható szövet, amit beitattak a táptalaj anyagával. A gazda a csizmában végigmegy az ólakban, és ami ráragad a csizmájára, azt bevizsgálják. Eddig negatív eredményeket produkált, és nem kellett sokat fizetnie – mondta Kecskeméti István –, mivel csak az áfát kérik el tőle.

Horribilis összegeket fizet viszont a szentesi Hungerit Zrt. a szalmonellafertőzés megelőzése érdekében. Magyar József tulajdonos-vezérigazgató elmondta: tavaly november óta a feldolgozott csirkék 90 százalékát saját telepükön állítják elő. Saját állatorvos, takarító- és fertőtlenítőbrigád dolgozik, a 15-16 fő bérköltsége meghaladja a 15 millió forintot, a vizsgálatokért is ekkora összeget fizetnek. És még nem is beszélt arról a gépparkról, amelyet erre a célra meg kellett vásárolniuk. A vezérigazgató hozzátette: a költségeket ma még lenyelik a feldolgozók, de előbb-utóbb bele kell tenniük az árakba.
Magyar József egyetért azzal, hogy folytatni kell a „gyérítést" Magyarországon, még abban az esetben is, ha nem lesz az állomány 100 százalékban mentes a baktériumtól.

Főzéskor megöljük a szalmonellát

A szalmonellákat hőkezeléssel, azaz főzéssel, sütéssel 70–75 Celsius-fokon ártalmatlanítani lehet. Ez azért is megnyugtató, mert nyersen nem eszünk csirkehúst. Az emberi egészségre információink szerint az 1500 regisztrált szalmonellafaj közül csak néhány ártalmas. Ezek közül a magyar csirkékben kettő fordul elő, igen kis arányban. Figyeljünk oda arra, hogy ne ugyanazon a vágódeszkán szeleteljük a csirkehúst és a zöldségeket, mert a nyers húsról átvihetjük a többi élelmiszerre a baktériumokat.

AGROLINE