Számos egyeztetés eredményeként megalakult a Magyar Meggytermelők Szövetsége. Tagjaik közel 5800 hektár meggyet művelnek, a hazai termés 50-70 százalékát adják. Ez a körülbelül 40 ezer tonna kompótmeggy-mennyiség már alapot ad arra, hogy rendezhessék a zűrzavaros piaci állapotokat.
A Kertészet és Szőlészet tavalyi 47. számában "Közösen kéne eladni a meggyet" címmel jelent meg beszámoló a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács üléséről, ahol a megjelent termelők egyetértettek abban, hogy a legnagyobbaknak egymással egyeztetve kell értékesíteni a meggyet és ezt a vevőknek is a tudomására kell hozni.
Az idén januárban alapították meg a Magyar Meggytermelők Szövetségét a FruitVeB keretein belül. A szervezet céljairól az ügyvezető, Lukács József tájékoztatott.
-A szövetségnek termőhelytől függetlenül bárki tagja lehet, aki az elveikkel egyetért és részt vesz a munkájukban. A legfontosabb, hogy közös, megbízható árualap-nyilvántartást hozzanak létre, és pontos ismeretekkel rendelkezzenek az ágazatról. Céljuk, hogy a termékpálya résztvevői tisztes jövedelemhez jussanak a befektetéseik, költségeik és kockázatvállalásuk arányában. Ezek az elképzelések teljesen elfogadottak Európában, a feldolgozó és felvásárló partnerek ismerik az ilyen szervezetek működését.
Azok a partnerek, akikkel eddig tárgyalt az új szervezet, örömmel üdvözölték, hogy végre rend lehet a magyar meggypiacon.
Lukács József elmondta, hogy az alakuláskor legalább 3000 hektárnyi területet szerettek volna összefogni, ám a tagok összesen 5800 hektárja jóval felülmúlja a várakozásokat. Együtt van az a mennyiség, amivel befolyásolni lehet a piacot. Megkeresték a megygyel is foglalkozó tészeket és közülük 9 csatlakozott is a szövetséghez. A kétszeres nyilvántartás elkerülése végett egyeztetni kell a tagokat.
-A feldolgozókkal és kereskedőkkel történt érdekegyeztető tárgyalásokon kiderült, hogy hasonló elképzeléseket támogatunk valamennyien: a magyar meggytermesztők között rendnek kell lenni. Nagyon nagy gond, hogy általában már azelőtt szerződést kötnek, mielőtt kiderülne, hogy mennyi is lesz a termés.
A Magyar Meggytermelők Szövetségének azt már sikerült elérnie, hogy virágzásig nem köt szerződést egyetlen feldolgozó és felvásárló sem. Virágzás után, a termésbecslés alapján lehet újra asztalhoz ülni.
Azon is munkálkodnak, hogy több csatornán keresztül értékesítsék a meggyet. Ma csak néhány helyen gyártanak meggylevet és úgy látszik, felfutóban van a kereslet a pálinkafőzdék részéről is. Jó lenne a friss étkezési meggy mellett a lének és a szeszipari célra szánt meggy piacát is fölélénkíteni.
-Rettenetes az a hosszú vergődés, ami az ágazatot jellemzi, ez ellen kívánunk fellépni és a törvényes kereteken belül akár a végletekig elmenni a céljaink elérése érdekében – hangsúlyozta Lukács József.
GAZDAKÖR