Az osztálytalálkozón megörült egymásnak a két gyermekkori jó barát. Egyikük kisvágóhidat is működtető juhtenyésztő lett, másikuk hosszabb ideig volt hazánk Japán nagykövete. Találkozásuk eredményeként már jó ideje bárányhús repül Japánba. Mint a mesében, mondhatnánk erre, csakhogy a történet ennyire azért nem egyszerű.
A magyar vágóbárányok zöme hagyományosan Olaszországba kerül. A kereskedők a húsvétot megelőző szezonban mindig kitalálnak valami árcsökkentő, piacrontó tényezőt. Az idén a juhtenyésztők arról panaszkodtak, hogy mind az ár, mind a kereslet 20-25 százalékkal csökkent.
- Ez az 50 éve működő rendszer, ami azt jelenti, hogy a magyar vágóbárány élve hagyja el az országot, és egyetlen piacot szolgál, ez félgyarmati állapotot jelent számunkra – értékeli az ágazat jelenlegi helyzetét Juhász Pál, a hetesi Kapos Ternero Húsipari Kft. ügyvezető igazgatója. - Ebből mindenképpen ki kell törnünk, mert különben az a folyamat erősödik föl, ami már évtizedek óta tart: egyre kevesebb juhot tartunk, egyre kevesebb árut termelünk. Aki minőséget termel, az igenis kapjon több pénzt a minőségi vágóbárányáért, ezt itthon dolgozzuk föl, és úgy értékesítsük a világ számos országában.
Juhász Pál cégük tapasztalataira alapozva beszél. Kisvágóhídjukon évente 10-12 ezer, húsfajtákkal keresztezett bárányt vágnak, és a feldolgozott húst igényes piacokra szállítják.
- Főleg a kereskedelmi láncoknak értékesítünk vákuumcsomagolt bárányhúsokat, ezen kívül exportálunk. Ausztriába például rituális - mind halal, mind kóser - vágású bárányhúsokat is, míg Japánba egy különleges minőségű és kategóriájú bárányhúst szállítunk. Nagyon büszke vagyok rá, hogy Japánban több, három Michelin-csillagos étterem is használja alapanyagként az általunk kiszállított bárányhúst.
Itthon is van már Michelin-csillagos éttermünk.
- Igen, erre szintén büszkék lehetünk. A Costes étterem, amelyik nemrégen kapta meg az első Michelin csillagját, hírét véve a japán bárányhús-exportunknak, már két alkalommal rendelt tőlünk bárányhúst.
Paládi Vince juhász (Bárdudvarnok-Kaposdada) rendszeres beszállítója a Kapos-Ternero vágóhídnak.
- Bármilyen időszakban, bármikor el lehet adni a bárányt nagyobbrészt olasz piacra élősúlyban, de a Kapos-Ternero vágóhíddal is jó kapcsolatban vagyunk. Most betörtek egy japán piacra, ahova kissúlyú, minőségi bárányt kérnek 18-19 kilós élősúlyban. A Kapos-Ternero az olasz vágóhídhoz képest 10 százalékkal többet fizet. Nálam az anyai állomány részben merinó jellegű, de Il de France, azaz francia merinó kosokkal fedeztetek zömében, illetve Lacon kosokkal, amelyeknek az utódai minőségi bárányt produkálnak.
A rituális vágásokkal speciális igényeket szolgálnak ki, a vásárlók pedig megfizetik az előírásaik miatti többletmunkát.
- A vágás, vagy inkább úgy mondanám, a kivéreztetés munkafolyamatát csak az általuk delegált, és általuk elismert személy végezheti – magyarázza Juhász Pál. - Őket mindkét esetben a vevő küldi, ez az ő vallási előírásuk egyik alapja.
A Kapos-Ternero egyik tulajdonosa nemcsak nevében juhász, hanem a mindennapokban is.
- Húsz éve van egy törzsállományom, egy kis tenyészetem, ahol texel juhot tenyésztek, amelyik a világ egyik legjobb húsfajtája – mondja befejezésként Juhász Pál.
GAZDAKÖR