A minőségi magyar élelmiszerek eddiginél is kiterjedtebb, erősebb védelmét sürgetette keddi budapesti sajtótájékoztatóján Karsai József MSZP-s országgyűlési képviselő, Battonya polgármestere.
Karsai József elmondta, hogy a magyar élelmiszerek az Európai Unióban a legbiztonságosabbnak tekinthetők, ugyanis nyomon követhetőségük a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig garantált. Ez szerinte a más országokban előállított élelmiszerek esetében nem mindig mondható el; példaként a dioxinos ír sertéshús esetét említette.
Karsai József szerint a magyar élelmiszereknek az eddiginél nagyobb védelmet kellene kapniuk a belföldi piacon. Közölte: az élelmiszerek szabad áramlása az unión belül nem mindig előnyös. A képviselő kitért arra, hogy Magyarországon különféle hulladékból eredő tápanyagokat nem lehet bekeverni a takarmányba, ám ez nem mindig igaz más országokra, például az elhasznált sütőolaj esetében. Emellett a trópusi országokból származó takarmányok tisztasága is sokszor megkérdőjelezhető, mivel az egzotikus növények égetése során, amikor földműveléshez alkalmas területet nyernek, az illóolajok miatt gyakran dioxinos hamu kerül a talajba, és évtizedekre fertőzötté teszi.
Karsai József beszélt arról is, hogy a magyar gabonatermelők jelentős hányada jelenleg az alacsony ár miatt nem tudja eladni készleteit reális piaci áron. Ezért szorgalmazta, hogy induljon meg az állami készletezés, és vásároljon fel az állam jelentős mennyiségű, mintegy 200 ezer tonna gabonát.
Ez álláspontja szerint jelentős lökést adhatna a piacnak, mivel így megemelkedne a jelenleg igen alacsony, mintegy 22 ezer forintos tonnánkénti kukoricaár. Emellett hathatósabban kellene ellenőrizni a közraktározás körülményeit is annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő, hogy egy-egy termelő több közraktárban is elhelyezi ugyanazt a készletet.
A képviselő szerint abban is segíteni kellene a különböző feldolgozó cégeket, hogy ne csak egy-két havi árumennyiséget tudjanak tárolni, hanem a teljes feldolgozási szezonra szükséges árumennyiséget. A magyar gazdálkodókat segíteni kellene abban, hogy terményüket felajánlhassák az uniós intervenciós készletként megvételre - mondta. Hozzátette: sokan nem tudják ugyanis kifizetni a 15 eurós, azaz mintegy négyezer forintos tonnánkénti letétet.
AGRÁRHÍREK
