Komoly beruházásokat igényel a hazai élelmiszeripar

Szükség van az innovációra, de gondolkodásunkban is változnunk kell, hogy az élelmiszerlánc biztonsága fenntartható legyen – mutatott rá Süth Miklós, az FVM szakállamtitkára egy szakmai konferencián.

Budapest, Szeged, Kaposvár és Debrecen után a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán került sor a Biztonságos élelmiszerlánc című konferencia- és szakmai dialógus-sorozat legutóbbi előadásaira.

A szervezők célja az volt, hogy az élelmiszeriparban érintettek – gyártók, forgalmazók, hatósági és minőségbiztosítási szakemberek – véleményüket, álláspontjukat ismertessék, illetve az ezek közötti különbségeket, szemléletbeli eltéréseket megvitathassák. A korábbi tematika mentén, a legfontosabb tapasztalatokról és az aktuális feladatokról hallhattak az érdeklődők a rendezvénysorozat ötödik állomásán, Gyöngyösön.

Az ellenőrzési rendszer kapcsán Süth Miklós, az FVM szakállamtitkára elmondta: a teljes hazai élelmiszer-termelést és -feldolgozást felügyelő egységes szervezet létrehozásával a biztonságos élelmiszer-ellátás felé vezető első lépést már megtettük. „Az elmúlt öt év legpozitívabb tapasztalata azokkal a szakmai szervezetekkel való együttműködésünk, akikkel partnerként, közösen próbáljuk a piactól távol tartani a jogszabályokat megszegő vállalkozásokat. Meggyőződésem ugyanis, hogy egy termék biztonságát az előállítási fázisokban kell szavatolni, nem pedig a végtermék ellenőrzésénél” – fogalmazott a szakállamtitkár. Mint előadásban kitért rá, az erőforrások azonban nem korlátlantok, hiszen sem a hatóságtól, sem a vállalkozótól nem várható el, hogy minden tételt minden alapanyagból, minden esetben folyamatosan vizsgálat alá vessen. A felmerülő hiányosságok kapcsán jelezte: az elmúlt években nem sok változott e téren. „Éppen azokkal szembesülünk, mint öt esztendővel ezelőtt: az élelmiszerbiztonsági eseményeknél mindenki a másikra próbálja hárítani a felelősséget; a felderített hiányosságok 62 százaléka műszaki, higiéniai hiányosság. Az ágazatnak tehát nagyon komoly beruházásokra van szüksége annak érdekében, hogy ne ez jelentse az alapvető problémát a hazai élelmiszer-előállításban. Sokat kell tanulnunk, és gondolkodásunkban is változnunk kell annak érdekében, hogy az élelmiszerlánc biztonságát fenn tudjuk tartani” – mutatott rá Süth Miklós.

Később hangsúlyozta: valamilyen mértékben a lánc minden tagja felelős azért, hogy végül mi kerül a fogyasztók elé. E megközelítésen alapszik az új élelmiszertörvény is, amelynek értelmében a vendéglátótól az alapanyag-termelő vállalkozóig bárki megbírságolható, ha nem tett meg mindent annak érdekében, hogy biztonságos élelmiszer kerüljön a fogyasztókhoz. Mindemellett megjegyezte, hogy ilyen teljes körű szankcionálásra eddig még nem került sor. A pénzbüntetések alsó korlátja a korábbi húszezer forintról tízezer forintra csökkent, a maximálisan kiszabható bírság azonban elérheti a kétmilliárd forintot is. A „visszaesők” lefülelését célozza, hogy aki sorozatosan ugyanazt a szabálysértést követi el, a második bírságnál másfélszeres szorzójú büntetésre számíthat.

Munkatársaik a 2009-es év első 11 hónapjában összesen 64.254 ellenőrzést hajtottak végre, a 3600 rutinellenőrzés során kiszabott pénzbírságok értéke elérte az 554.259.107 forintot. Míg az élelmiszert forgalmazó egységekben ismétlődő, ám kisebb számban előforduló hibának számítanak a nyomonkövetés és a HACCP rendszer hiányosságai, addig a nem engedélyköteles létesítményekben éppen ezek merültek fel jellemző problémaként: a HACCP, és az önellenőrzési rendszerből következő kockázat 26,5 százalék, a végzett napi higiéniai gyakorlatból következő kockázat 16,3 százalék. A 2009-es kiemelt ellenőrzések eredményeiről szólva a szakállamtitkár elismerte, hogy az ágazat szereplői felkészültebbnek bizonyultak az előző évekhez képest. „Ebben a fokozott hatósági jelenlét, valamint a média szerepe sem elhanyagolható” – vélekedett, majd hozzátette: az általuk tapasztalt jogsértések leggyakrabban a tájékozatlanságra, a szakképzettség és a jogszabályok ismeretének hiányára, valamint a hanyag munkavégzésre vezethetőek vissza. „A megemelt összegű bírságok azonban visszatartó erejűek, ritka a jogsértések ismétlődése” – nyugtázta Süth Miklós.

Gyaraky Zoltán, az FVM Élelmiszerlánc-elemzési főosztályának vezetője előadásában hangsúlyozta: a következő 10-15 évben az uniós támogatások a fenntarthatóság köré csoportosulnak majd, tehát a termelőknek, vállalkozóknak is ebben kell gondolkodniuk. „Az élelmiszeriparnak nagy kihívásoknak kell megfelelnie, hogy stratégiai ággá fejlődhessen” – tette hozzá, egyúttal jelezve azt is, hogy a nagyüzemekre, a kis- és középvállalkozásokra, a mikrovállalkozásokra más-más iparpolitikát kell alkalmazni. Az adminisztrációs terhek csökkentése mellett sürgős módosításokat kíván a hitelpolitika, a csökkentett áfakulcs alá sorolt élelmiszerek zömét pedig meg kell hagyni jelen pozíciójában, ez ugyanis a szakmérnök szerint utat jelenthet a feketegazdaság felszámolására. Rámutatott: vissza kell adni a tekintélyt az olyan hagyományos szakmáknak, mint például a hentes. „Egyelőre azonban ezen pályák pozicionálása állami és munkaerő-piaci szinten is gyenge” – ismerte el Gyaraky Zoltán.

A főosztály által kidolgozott – az élelmiszeripar megújítását célzó – javaslatok között szerepel továbbá a hungarikumok ipari bevezetése, a beszállítói körzet méretének csökkentése, illetve az élelmiszerláncban közreműködő közvetítők számának redukálása. A mai kor igényeihez igazodva, a kényelmi funkciót növelő termékek (például az előkészített élelmiszerek) volumenének növelésével, vagy a speciális fogyasztói csoportok részére kifejlesztett termékkör bővítésével még inkább versenyképessé tehető az ágazat. Gyaraky Zoltán példaként említette a francia élelmiszergazdaságot, amelyben a termelési, értékesítési társulások, szövetkezetek 80 százalékos, meghatározó arányt képviselnek. „Hazánkban is az a cél, hogy hosszú távú szerződéses együttműködés alakuljon ki a mezőgazdasági termelők, kis- és középvállalkozók között” – mondta az FVM főosztályvezetője, jelezvén: ugyanilyen kulcsfontosságú az agrárium, az idegenforgalom és a vendéglátás területeinek összefogása is.

Dr. Szeitzné dr. Szabó Mária, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH) főigazgatója beszámolt arról, hogy egy másfél éves előkészítő munka után hamarosan a hivatal weboldalán is elérhetővé teszik a „Szándékos károkozás megelőzése az élelmiszerellátásban” című kiadványt; amely olyan szoftvereket, programokat, szakmai anyagokat tartalmaz, amelyek segítségével a hazai vállalkozások kialakíthatják saját élelmiszervédelmi tervüket. Ez azért is fontos – jelezte a főigazgató –, mert a hazai vállalkozóknak fel kell készülniük egy esetleges élelmiszer- és takarmánybiztonsági válságra. A MÉBiH útmutatásában javaslatok szerepelnek a megelőzés lehetőségeire, az általános biztonság megteremtésére, az alkalmazottak ellenőrzésére és a kritikus helyzetre való felkészülésre.

A magyar húsipar helyzetéről szólva Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke közölte: tavaly decemberben véget ért a sertésállomány fogyása, a 3,2 millió hazai sertésből a kocák száma elérte a 226 ezret. 2008 augusztusa óta nem fordult elő, hogy az egymást követő statisztikai adatgyűjtés ne csökkenő létszámot jelzett volna a sertésállományban, míg a kocaállomány 2006 decembere óta csökkent. Hazánkban hét százalékkal kevesebb szarvasmarhát (113 ezer), és 0,1 százalékkal kevesebb sertést (4,3 millió) vágtak le 2009-ben. Mivel a magyar sertésárak tartósan az EU átlagárak felett alakulnak, nő az élősertés-import attraktivitása. Kettéváltak az ipari átadási árai és a fogyasztói árak: az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a vágósertés átlagára tavaly átlagosan öt százalékkal magasabb volt, mint 2008-ban, a sertéshús fogyasztói ára átlag pedig 7,5 százalékkal emelkedett egy év alatt – világított rá a Központi Statisztikai Hivatal jelentése.

A húsipari termékekkel kapcsolatban az ÉFOSZ elnöke kifejtette, bár közegészségügyi szempontból üdvözlendő az egészséges életmód népszerűsítése, a zsír-, só-, fűszermentes mozgalom erősödése piaci nehézségeket okoz számukra. Mint elhangzott, az európaiak 20 százaléka állította, hogy az előző évben valamikor fogyókúrázott (Magyarországon ez az arány 15%). Az életmódváltáson gondolkodók ötöde nyilatkozta, hogy kevesebb húst fog enni. „Ez pedig a hazai húsiparnak sem kedvez. Erősítenünk kell tehát a termékeink iránti bizalmat, amely felé a legfontosabb lépést a hústermékek maximális élelmiszerbiztonságának megteremtése jelentheti” – vázolta az ágazat előtt álló feladatokat Éder Tamás.

AGRÁRHÍREK