Célba vették a vilniusi piacot

Az elmúlt év őszén Vilniusban megalakult a Litván-Magyar Kereskedelmi Kamara. Évszázadokig a Tokaji aszú piacvezető magyar termék volt Litvániában, de ez már a múlté. Manapság a baltikumi borkedvelő a világ bármely bornedűjét megízlelheti, és nem feltétlenül az édes bort kívánja. A borok választékának növelése mellett az egyéb mezőgazdasági termékek kínálatának bővítése is kívánatos lenne.

Erről beszélgettünk a szakemberekkel, elsőként Baumann Ferenc diplomatával.

- Meg kellene ismertetni, és elfogadtatni a magyar száraz borokat. Nagyon jó minőségű száraz boraink vannak. Ha most bemegyek egy itteni szupermarketbe, vagy bármilyen boltba, egy delikát termékekkel foglalkozó kisebb boltba is, ott főként magyar édes borokat találunk a polcokon, és sajnos, szárazat egyáltalán nem. Némi marketing munkára lenne szükség, hogy a magyar száraz borok is bejussanak ide, a balti piacokra.

A vilniusi vásárcsarnokban rögtönzött közvélemény-kutatás felemás eredményt hozott.

- Ismerem a magyar uborkát, de például dinnyéből a spanyolt veszem, mert az elterjedtebb - mondja az egyik kiskereskedő.

- Nem, nem ismerek magyar élelmiszereket - így a megkérdezett háziasszony.

Sarlós Ágoston, a Litván-Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára a szakember szemével foglalja össze a jelenlegi helyzetet.

- Bizonyos termékekből piacvezetők vagyunk. Ilyen a zöldborsó, az étkezési kukorica. De vannak édesipari termékek és borok is a piacon. Általában, azt kell, hogy mondjam: a magyar mezőgazdasági, illetve élelmiszer-termékekre nagyon jó a fogadókészség Litvániában. Olyannyira, hogy például a piacon vásárolva azt látjuk, hogy bizonyos gyümölcsféleségeken a minőség megjelölését, azt nem különféle kategóriákkal - I. vagy a II. osztály - jelölik, hanem kiírják, hogy „vengru”, azaz magyar áru. Néha még akkor is, ha esetleg az éppen nem magyar származású.

- Tud rá példát mondani?

- Láttam cseresznyét, meggyet is, amire ráírták, hogy „vengru”. És azt se felejtsük el, hogy volt időszak, amikor itt a magyar dinnye jelentette az igazi minőségi árut.

- Vajon jöhet-e bármilyen primőr a litván piacra?

- Szerintem igen - mondja Baumann Ferenc. - Ami olyan primőr, hogy Litvániának nehézségei vannak a megtermelésével, vagy annak a minősége nem kielégítő, akkor minden további nélkül jöhet, és piaca van.

Sarlós Ágoston is optimista.

- Most például törekszünk egy magyar logisztikai bázis kialakítására Vilniusban, amelynek fő feladata, hogy ezeket a „csellengő” export-lehetőségeket is összeboronálja. Egyfajta hídfőállást akarunk kiépíteni, hogy a magyar export szélesebb palettán jelenhessen meg Litvániában.

- A Litván-Magyar Kereskedelmi Kamara kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a különböző állami intézményeknél, szervezeteknél megfelelően lehessen képviselni a tagjaik érdekeit. Másrészt, ez a szervezet képes arra, hogy rendezvényeken keresztül mozgósítson cégeket, olyanokat is akár, akik nem tagjai. Ráadásul a tagok egymás között is gyakrabban találkoznak, információt tudnak cserélni, a szervezet információval látja el őket, tehát egy minőségi változást jelent a kamara megalakulása - mondta befejezésül Baumann Ferenc.

GAZDAKÖR