Válságálló a halágazat

Az országon belül vannak ugyan eltérések, ám általánosságban elmondható, a válság nem annyira éreztette hatását a halágazatban – mondta el a Világgazdaság érdeklődésére a Magyar Haltermelők Országos Szövetségének és Terméktanácsának ügyvezető elnöke.

Orosz Sándortól megtudtuk: az egy főre jutó éves halfogyasztás 1997 óta 2,7-ről 4,2 kilogrammra nőtt – hazánk még így is sereghajtó a 17 kilós átlagfogyasztást produkáló Európában –, és a termelők azt remélik, a jövő évtized közepére eléri a hat kilót. Az ügyvezető elnök szerint a növekedés az egészséges étkezés terjedéséhez és a hallal kapcsolatos marketingnek köszönhető.

A növekedés tényét megerősítette a legnagyobb hazai halfeldolgozó kapacitással rendelkező Balatoni Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója is. Hegedűs Gyula azonban inkább a fogyasztók növekvő árérzékenységével magyarázza a növekvő keresletet.

Az elsősorban ponttyal és busával foglalkozó cég eladásainak 40 százalékát realizálja a karácsonyi időszakban, míg termékei 20 százalékát húsvét környékén. A karácsony uralma az ágazat egészéről is elmondható: a 22-24 ezer tonnás hazai haltermelés közel egyharmada ilyenkor talál vevőre.

Ami a hazai piacot illeti, Orosz Sándor pozitívumként az afrikai harcsa iránti növekvő keresletet említette. Mint elmondta, egy évtized alatt a második legnépszerűbb fajtává vált az itthon, intenzív körülmények között tenyésztett hal.

A tendenciák ugyanakkor azt mutatják, éves szinten mintegy nyolc százalékkal csökken az élő étkezési ponty eladása. Erre részben magyarázat, hogy a kereskedelmi láncok maguk darabolják, készítik elő a halat – a feldolgozókhoz képest jóval enyhébb higiéniai feltételekkel – emelte ki Orosz Sándor.

Az import ugyanakkor, eltérően a hazai élelmiszeripar legtöbb ágától, jelenleg nem veszélyezteti a szektort, jóllehet az uniós csatlakozást követő időszakban többször okozott piaci zavart a Csehországból és Lengyelországból érkező ponty.

A nyomás enyhülését egyrészt a szigorodó forgalomba hozatali szabályok magyarázzák, másfelől az, hogy ezekben az országokban egy vírus miatt megcsappant a pontyállomány. Orosz Sándor szerint egyelőre a tengeri halak behozatala sem jelent konkurenciát a hazai termelők számára. A fogyasztásban az 1997 óta tapasztalt növekmény fele ugyanis magyar termék, így szó sincs arról, hogy a behozatal szűkítette volna a hazai lehetőségeket.

Arról azonban nincs szó, hogy problémamentesen működne a rendszerváltást is átvészelt – a húsz évvel ezelőtti szinthez hasonlóan ma is 23-24 ezer hektár halastófelületen, növekvő kibocsátással működő – ágazat.

Több millió forintos pluszkiadást jelentene, ha a tervek szerint újra fizetni kell a vízkészletjárulékot, amely alól eddig felmentést kaptak a halászati cégek. Ennél is nagyobb gondot jelenthet, hogy az uniós halászati reform részeként jövő évtől már nem járna a termelőknek agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatás. „Mivel ennek az összege a nyereséggel egyenlő, a kisebb termelőknek ez halálos döfés lenne” – hangsúlyozta a terméktanács első embere, hozzátéve: reméli, a Brüsszellel folytatott vitának Magyarország számára kedvező vége lesz.

Az Európai Unió ugyanakkor ettől az évtől más formában is támogatja a haltermelőket: a Halászati operatív program 2013-ig összesen 13,5 milliárd forintos forrást jelent, amelyből halastavak építésére és korszerűsítésére, illetve technológiai fejlesztésre lehet pályázni. Ebből eddig 5,2 milliárd forintra érkezett támogatási igény, amely 9,36 milliárdos fejlesztéseket jelent – tudtuk meg Orosz Sándortól.

Azárak stagnálására számítanak

Az idei karácsonyi szezonban a tavalyihoz hasonló áron kerültek kiskereskedelmi forgalomba a halak. A jövő évi kilátásokkal kapcsolatban Hegedűs Gyula kiemelte: az idén 530 tonnás értékesítésre számító társaság termé-keit áruházláncoknak adja el, ezekkel pedig már a jövő évi árakban is megegyeztek.

Fő kiskereskedelmi partnereik egyike kilónként fajtától függően 5-10 forinttal olcsóbban veszi át 2010-ben halaikat, de van olyan is, amelynél változatlan árra számíthatnak.

AGROTREND