Kevés olyan piaci terület van ma a hazai élelmiszeriparon belül – az ásványvízpiacot kivéve –, amely a rendszerváltás óta folyamatos emelkedést mutat. „A hazai ásványvízfogyasztás megállíthatatlanul növekszik. Míg húsz éve az egy főre jutó éves fogyasztás alig érte el a négy litert, ma már száztíznél tartunk. A múlt évben ezerszázmillió liter körül alakult országszerte a fogyasztás” – közölte Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács titkára. A szövetség adataiból kiderül: míg a rendszerváltás előtt szinte alig ivott a magyar palackozott ásvány- és forrásvizet, a kilencvenes évek meghozták a kívánt áttörést, s még ma is folyamatosan, három-öt százalékkal bővül a kereslet. „Az Európai Unió ásványvízfogyasztását tekintve hazánk a középmezőnyben helyezkedik el. Bár az élmezőnybe tartozó olaszok és a franciák évi kétszáz liter ásványvizet isznak, a mi száztíz literes fogyasztásunk is tiszteletre méltó” – magyarázta Bikfalvi Istvánné.
A hazánkban palackozott vizek mintegy kilencvenhárom százaléka természetes ásványvíz, hat százaléka forrásvíz, a maradék egy százalékba egyéb vizek tartoznak. „Ahhoz, hogy ma Magyarországon egy forrás megkapja az ásványvíz minősítést, számos kémiai, biokémiai és geológiai feltételnek kell megfelelnie, s ezt az ÁNTSZ Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdői Főigazgatóságán kell bizonyítania. Az itt szerzett tanúsítvány a minőség záloga” – mondta a szövetség titkára.
Az ÁNTSZ internetes oldalán 213 hazai természetes ásványvízforrást jegyeznek, azonban az ásványvízszövetség adatai szerint ezen források közül csupán ötvennek-hatvannak a vizét palackozzák. „Az ásványvíz a magyar állam tulajdona, s a hazánkban működő palackozóüzemek – amelyek közül jelentős arányt képviselnek a nemzetközi tulajdonú nagyvállalatok – vízkészleti hasznosítási díjat fizetnek” – közölte Bikfalviné. Mint mondta: a hazai ásványvízkészlet európai szinten kiváló, mind minőségben, mind mennyiségben nagyhatalomnak számítunk. „Országunk rendkívül gazdag ásványvízforrásokban, ezért a hazai piac nem szorul importra. A boltok polcain természetesen találhatók külföldi vizek is, azonban ezek csupán a választék színesítését szolgálják” – jelentette ki a titkár. A hazai fogyasztás legnagyobb hányadát a szénsavval dúsított ásványvizek teszik ki, azonban a szénsavmentesek fogyasztása is egyre növekszik. Az ásványvízszövetség első negyedévi adatai szerint a teljes fogyasztás mintegy negyven százalékát az úgynevezett „mentes” vizek teszik ki. „A nyugat-európai országokban ez az arány fordított, azonban érdemes hangsúlyozni, hogy a szénsavval dúsított és a mentes ásványvizek közt nincs minőségi különbség, s a vélekedésekkel ellentétben nem egészségtelenebb a szénsavas, mint a mentes, csupán ízlés dolga, melyiket választjuk” – emelte ki Bikfalviné.
Annak ellenére, hogy Európa egyik vezető ásványvíz-kitermelője vagyunk, az export mégsem jellemző a piacra, becsült adatok szerint csupán néhány százalékát teszi ki a teljes forgalomnak.
„Az exportot az árak befolyásolják, a nagyon magas szállítási díjak miatt a távoli országoknak nem éri meg, hogy tőlünk importáljanak, bár a hazai vizek minősége általában jobb a külföldiekénél. A néhány százalékos exportot a Szlovákiába, Lengyelországba és Szlovéniába küldött szállítmányok jelentik”– közölte Solymos János, a Pet-Pack Kft. ügyvezető igazgatója. A belföldi piacbővüléssel egyenes arányban a környező országokba szállított ásványvizek mennyisége is emelkedésnek indult az idén.
Az árképzéssel kapcsolatban Bikfalviné elmondta: a száz forint körüli literenkénti ár az importvizekre jellemző – ebbe már benne foglaltatik a szállítási díj, s ezeknél a termékeknél általában az ismert márkanevet is meg kell fizetnie a fogyasztónak. „Egy liter hazai ásványvíz átlagára ötven forint körül mozog. Az áruházláncok saját márkás termékei olcsóbbak ennél, mivel a palackozó egyszerre nagy mennyiségre kap megrendelést, ráadásul reklámra sem kell költenie. A nagyobb cégek jelentős mennyiségű pénzt fordítanak a termékek marketingjére, s a magasabb árkategóriába tartozó ásványvizek csomagolási költsége is többnyire nagyobb” – közölte Bikfalvi Istvánné. Ugyanakkor kiemelte: az ár nincs összefüggésben a minőséggel, mivel amelyik forrás már megkapta a hatósági engedélyt, annak a minősége biztosan kiváló.
Az ásványvizek között csak az összetételükben van különbség.
MAGYAR HÍRLAP