Krízis alakult ki a tojáspiacon

Miközben 20-25 milliárd forintnyi kötelező ketreccserét kellene végrehajtani a tojástermelőknek, eközben azonban esnek az árak, milliószám jön az országba az olcsó spanyol és lengyel tojás. Ma már az önköltségi szintre csökkent a tojás átvételi ára.

Végh László Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke szerint hibás az a feltételezés, hogy kevésbé jó minőségű terméket lehet kapni ketreces tartásból. A tojás minőségét a takarmány összetétele határozza meg, nem pedig a tartástechnológia. Lehet arra buzdítani a fogyasztókat, hogy kizárólag alternatív, szabad- vagy biotartásból származó tojást vásároljanak, de ez esetben számítani kell a következményekkel is – hangsúlyozza a szövetség elnöke.

A ketreces tartás az, amelyben a legkevésbé szennyeződik a tojás, hiszen a megtojás után azonnal kigurul a tojófészekből. A ketreces módszernél a környezeti terhelés is a legalacsonyabb, mivel itt a legkisebb az olyan káros gázok kibocsátásának mértéke, mint például az ammónium, a széndioxid, a nitrogéndioxid és a metán. Sőt, az állatvédelmi szempontból hátrányos tollcsipkedés, rosszabb esetben a kannibalizmus aránya is nagyobb az alternatív tartási rendszerekben. A ketreces tartásnál a munkakörülmények is a legkedvezőbbek, hiszen a legalacsonyabb a por- és a toxinkoncentráció, amelyek mellesleg nem csak humán-egészségügyi, hanem állatvédelmi kategóriák is.

A termelési költségek is magasabbak minden más tartási módban az úgynevezett hagyományos ketreces módszerhez képest, amelyben ma még sokan termelnek, és amit a jogszabályok is megengednek. Ha a hagyományos tartás költségeit száz százaléknak vesszük, az új típusú ketrecekben a költség 108 százalék, zárt istállós mélyalmos tartásban 121 százalék, szabadtartásban 150 százalék és biotartásban 200 százalék. A termelési költségkülönbségek nyilvánvalóan az eladási árban is jelentkeznek.

A termelők a 4 milliós hazai tyúkállomány 88 százalékát ketrecekben tartják, és a mai körülmények sokak számára lehetőséget nyújtanak arra, hogy olcsó fehérjeforráshoz jussanak. A gazdálkodók 20-25 milliárd forintot költenek arra, hogy – összhangban az Európai Unió előírásaival – 2012. január elsejétől a tojótyúkok számára a ketrecekben „luxusfeltételeket” biztosítsanak.

Az úgynevezett „állatvédők” néhány dologról megfeledkeznek – állapítja meg a szövetség elnöke. A tojótyúkok ketreces tartásánál például mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a szárnyasok nem termelnének, ha a ketrecekben nem éreznék jól magukat. Minden termelőnek, így a tojótyúk tartóknak is az a gazdasági érdekük, hogy a tyúkok minél többet termeljenek, és ennek érdekében a gazdálkodók mindent meg is tesznek.

Nem szabad a ketreces tartás ellen kampányolni, mivel az ágazat visszaszorítása termelők, munkavállalók ezreit tenné munkanélkülivé. Azon országok (például Svájc, Ausztria és Svédország), amelyek betiltották a ketreces tartást, ma „kézzel-lábbal” keresik és importálják a tojást, mert maguk nem tudnak eleget termelni és nem tudják a lakosságot ellátni.

A baj az, hogy hetek óta nyomottak az itthoni felvásárlási árak: importtojás érkezik kamionszám és ez szinte dömpingáron tartja a tojás nagykereskedelmi árát.

SZABADFOLD