Közepes az idei magyar méztermés

A Méhtenyésztők Egyesülete szerint gondot jelent, hogy a régebben használt gyógyszereket, antibiotikumokat betiltották

Közepes évet zárnak az idén a hazai méhészek. Míg az akácméz viszonylag jó termést, a repce és a hárs – az aszályos időjárás miatt – húsz éve nem látott alacsony mézelést hozott. A szakma szerint a hazai méhészet válságban van, mivel a régebben használt méhgyógyszereket, antibiotikumokat betiltották, ezek nélkül azonban a hazai klíma mellett a méhek hamar megbetegszenek.

Évjárattól függően körülbelül húszezer tonna mézet exportálunk

Lezárult az idei méhészeti év, az összes hazánkban termő növény – amelynek virágából mézet készítenek – elvirágzott, a méhészek pedig befejezték a pergetést. Az elmúlt évhez viszonyítva jó, a tízéves átlagot tekintve pedig közepes évet zárnak az idén a hazai méhészek. „Az akácméztermés az átlaghoz képest viszonylag jó lett ebben az évben. Ugyanakkor a hirtelen jött nagyon meleg időjárás nem tett jót az akác mézelésének, mivel a sík- és hegyvidéken egyszerre virágzott el, s így egy héttel lerövidült az úgynevezett hordási időszak” – közölte Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Mint elmondta, a repcéről az idén lemaradtak a hazai méhészek, mivel a szárazság miatt egyáltalán nem mézelt a sárga virágú növény. „Ugyanez a helyzet a hárssal is. Az elmúlt húsz évben egyszer sem fordult elő, hogy a hárs ilyen kevés mézet adjon. Ezt szintén az aszályos időjárás okozta” – mondta az elnök.

Beszámolója szerint az idén – a tavalyi katasztrofálisan kevés mézterméshez viszonyítva – több méz termett. Jelezte, egy átlagos évben húsz-huszonötezer tonna méz terem az országban, a hazai fogyasztás pedig – tízmillió lakosra vetítve – évente hatezer tonnát tesz ki. Bár az „aratás” már elmúlt, a méz exportja még nem kezdődött el, várha­tóan augusztus végén indulnak el az első szállítmányok. „Évjárattól függően körülbelül húszezer tonna mézet tudunk kivinni a külpiacokra. A legfontosabb exportpartnereink Olaszország, Franciaország és Németország” – magyarázta Bross Péter. Elmondása szerint a külpiacokra szánt méz mintegy kilencvenkilenc százaléka az Euró­pai Unióba kerül, mely még így sem képes kielégíteni a közösség mézigényét. „Az unióban egy átlagos évben mintegy kétszázezer tonna méz készül, azonban körülbelül ugyanekkora mennyiségben szorul importra a közösség” – emelte ki az egyesület elnöke. Az unió legnagyobb mézszállítói Kína és Argentína, de az előállított méz messze nem felel meg a hazai színvonalnak, azonban az árat mégis ők diktálják.

„Az árképzésére a legnagyobb hatással a méz világpiaci ára mellett a hazai termés mennyisége és minősége van, valamint a méhészek magatartása is befolyásolja a termelői árak alakulását” – közölte Bross Péter. Tudomása szerint a hazai méhészek az idei hordás után – helyesen – kivártak, nem vitték piacra a termést, ezáltal nem generáltak túlkínálatot. Az akácméz pillanatnyi kilónkénti felvásárlási ára nyolcszáz, míg a vegyes virágmézé hatszáz forint. „A termelők helyes piaci magatartása következtében az elmúlt két hétben az árak mintegy tíz százalékkal emelkedtek, így elképzelhető, hogy két hét múlva már nyolcszázharminc forintos akácmézről beszélhetünk” – jegyezte meg az elnök. Mint elmondta: a méz világpiaci ára nagyon magas, ami leginkább a méhcsaládok csökkenő számával és a társadalom növekvő fogyasztásával magyarázható. „Az emberek világszerte rájöttek arra, hogy az egészséges életmód egyik alapfeltétele a természetközeli étrend, így a méz is jobban fogy, mint néhány évvel ezelőtt” – jelezte Bross Péter. Hozzátette: hazánkban tizenötezer méhész mintegy kilencszázezer-egymillió méhcsaláddal foglalkozik.

Azonban amíg a méhcsaládok száma lassan, de biztosan gyarapszik, egyre több méhész mond le hivatásáról, és választ más megélhetőségi lehetőséget. Kováts Károly, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének elnöke szerint a hazai méhészet válságban van, mivel a régebben használt méhgyógyszereket, antibiotikumokat betiltották, ezek nélkül azonban – a hazai klíma mellett a méhek hamar megbetegszenek – nem lehet életképes méhészetet üzemeltetni. Mint elmondta: ha nem találnak a hatóságok megfelelő alternatív gyógyszert a nosémakór vagy az euró­pai költésrothadás-betegség megállítására, a hazai méhállomány rövid időn belül akár a felére is csökkenhet. „A hazai hatóságok az unióra való hivatkozással tiltották be például a Fumagillin DCH-t, amely azonban Angliában továbbra is forgalomban van. Számos hazai méhész innen szerzi be a megfelelő mennyiségű gyógyszert” – jelezte Kováts. Hozzátette: a gondokat jelezték már a hatóságoknak, azonban egyelőre nem lát előrelépést a kérdés megoldását illetően.

AGROLINE