Kimazsolázta a nyugati tőke a magyar cukorgyárakat

Keserű jövő várhat a hazai cukoriparra

A hazai termelők hiába akartak tulajdonjogot szerezni az üzemekben, a külföldi menedzsment nem engedte küszöbön belülre őket
Tudatosan kimazsolázták a magyar cukorgyárakat a privatizáció idején, így a legjobb hazai cégek kerültek külföldi kézbe – mondta Kelemen István, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) főtitkára.
Nem a termelés és cukoripari tevékenység folytatása, hanem a leépítés, a rombolás, s a kelet-európai cukorpiac bekebelezése volt a célja azoknak a külföldi tulajdonosoknak, akik a privatizáció idején megszerezték a jól működő hazai gyárak tulajdonjogát – jelentette ki Kelemen István, a CTOSZ főtitkára tegnap, az Országgyűlés vizsgálóbizottságának ülésén. Ez a bizottság hivatott vizsgálni a privatizációt, illetve értékelni a közösségi cukorreform során képviselt magyar álláspontot, és ennek következményét.

„Kimazsolázták a tizenkét magyar cukorgyárat, csak a legjobban működő, legmodernebb, leginkább felszerelt gyárak kerültek külföldi kézbe, a többi pedig előbb-utóbb magától bezárt, ami a magyar cukoripar jövőjét is meghatározta” – mondta Kelemen István. Ismertette: a hazai termelők hiába akartak huszonöt százalékos plusz egy szavazati joggal bíró tulajdonjogot szerezni a magyar gyárakban, a külföldi menedzsment nem engedte küszöbön belülre a gazdákat, akiknek ráadásul még pénzük is volt. „Az európai cukorreform kompenzációjának forrásait akarták tulajdonjog-vásárlásra fordítani a termelők, hogy így nagyobb befolyásuk legyen a döntésekre, a nyugati menedzsmenteket azonban nem a pénz érdekelte” – fogalmazott Kelemen István. Hangsúlyozta: a gyárak bezárása és a privatizáció oda vezetett, hogy 2008-ban abszolút mélypontjára, hatezer-ötszáz hektárra csökkent a cukorrépa hazai termőterülete. A főtitkár szerint még ennél is borúsabb a magyar cukoripar jövője, miután uniós előírás szerint két év múlva megszűnik a termelőknek adható nemzeti kiegészítő támogatás, márpedig anélkül a cukorrépaföldeket is be lehet majd szántani.

„Olaszországgal, Spanyolországgal és Szlovákiával, ebben a kérdésben ugyancsak érintett országokkal karöltve arra kellene kérnie hazánknak az Európai Bizottságot, hogy 2013 után is tartsa fenn a nemzeti kiegészítő támogatást” – tette hozzá Kelemen István. Hazánkban egy új cukorgyár építése mintegy hatvanmilliárd forintba kerülne.

MAGYAR HÍRLAP