Húsos gazdasági harakiri

A magyar kormány három hónapban maximálná a fagyasztott húsok fagyasztásos eltarthatóságát. Ehhez Brüsszelnek is rá kell bólintania. Az úgynevezett notifikációs kérést a kabinet úgy küldte ki az Európai Bizottsághoz, hogy egyetlen szakmai, érdekvédelmi szervezettel sem egyeztetett és a húsipar szereplői brüsszeli érdek-képviseleti forrásokból értesült a versenyképességét nagy mértékben rontó jogszabálytervezetről.

Nem lehetne Magyarországon a fagyasztott húst 3 hónapnál hosszabb ideig raktározni, miközben ez az időtartam Európában 6-12 hónap. A kormány állandóan a mezőgazdaság, az élelmiszeripar támogatásáról beszél, ám ez a lopva Brüsszelbe küldött jogszabálytervezet jócskán háttérbe szorítaná a hazai feldolgozókat és közvetve a termelőket is. A haszonélvezői a külföldi vetélytársak lennének, akik olcsóbb készítményekkel áraszthatnák el, különösen a szezonális időszakban a magyar piacot.

A fogyasztók szempontjából biztosan előnyös lenne a frissebb termék, de a feldolgozók veszítenének rajta, ha ezt a 3 hónapos korlátot csak Magyarország vezeti be és nem az összes uniós tagország - vélte Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Megnövekszik a külföldi feldolgozók mozgástere a magyar piacon. Rosszul járnának a termelők is, mert ha a külföldi készítmények elárasztják a magyarországi élelmiszer-kereskedelmet, akkor kevesebb hazai alapanyagra lesz szükség - fűzte hozzá Németh Antal. Végre a hazai húságazat szereplői is megkapták a rendelet tervezetet, s készítette is a VHT egy tanulmányt, elemzést, amelyet már el is küldtek a szaktárcának. Választ még nem kaptak.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke a Népszavának elmondta, bár a rendelettervezetet velük sem egyeztette az agrárkormányzat, nyitottak akár az utólagos szakmai konzultációra is. Egyelőre a szövetség sem kapott választ a tárcától.
A Brüsszelbe kiküldött rendelettervezet nem szolgálja a magyar húsipari ágazat érdekeit, hiszen elvesztenénk a 3 hónapnál hosszabb idejű fagyasztás lehetőségét - tette hozzá az elnök. A minisztérium a jogszabály tervezet kidolgozásakor nem vett figyelembe néhány, az ágazat szempontjából nagyon fontos tényezőt. A sertés, illetve a baromfi esetében is a szezonális kereslet miatt a feldolgozók rákényszerülnek a fagyasztott hús raktározására.

A vágáskor minden nap ugyanolyan arányban termelünk bizonyos húsrészeket, ám ezek iránt nem egyforma az igény, sőt, a keresletet erős ciklikusság jellemzi - jegyezte meg Éder Tamás. Vannak húsfélék, amiket az év első felében, vagy nyáron vásárolnak a fogyasztók nagyobb mennyiségben, míg más termékek decemberben, év végén fogynak hatalmas mennyiségben.
Hogy érthető legyen, például nyáron rengeteg húst vásárolnak az emberek grillezésre, nem lenne elegendő alapanyag a húskészítményekhez, ezért ezekhez használjuk fel az idejekorán "bespájzolt" fagyasztott készleteket - magyarázta Éder Tamás. A húsvéti sonka keresletre is folyamatosan félre kell tenni a sonkának valót.
A szakember szerint azt még talán elérheti a magyar kormány, hogy külföldről szintén ne jöhessen be 3 hónapnál hosszabb ideig fagyasztott hús, de azt semmiképpen sem akadályozhatja, hogy 6-12 hónapos fagyasztott alapanyagból készített termék érkezzen a hazai kereskedelmi láncokba. Az unió ráadásul nem támogatja a hús termékpályát, kivéve a súlyos piaci zavarok esetében. Az idei februári németországi dioxin botrány miatt óriási készletek halmozódtak fel a közösség országaiban, ezért Brüsszel támogatja azokat, akik magánraktározással legkevesebb három hónapig kivonják a termékeiket a piacról, s ezzel hiányt idéznek elő, följebb tornázzák az árakat. A magyar feldolgozók ettől a támogatástól is elesnének.

A tervezet tehát úgy rontja a magyar húsipar versenyképességét, hogy nem látom, mit adna cserébe - hangsúlyozta a szövetség elnöke.
Arra is számítani lehet, hogy Brüsszelben a magyar húsipar versenytársai egyáltalán nem ellenzik majd ezt a jogszabályt, hiszen a saját termelőiknek ez előnyt, piacot jelenthet Magyarországon. Jól jöhet nekik, ha a magyar kormány önként rontja hazai húsiparának a versenyképességét.
Ettől még az Európai Bizottság "elmeszelheti" a magyar notifikációs kérést a termékek szabad áramlásának korlátozására hivatkozva, de több szakember is felhívta a figyelmet arra, hogy a nagy hústermelők, Németország, Dánisa, Hollandia, de akár Lengyelország is a háttérben latba vetheti befolyását, hogy Brüsszel bólintson ár az "öngyilkos" magyar kérésre.

NÉPSZAVA