Az őszi ülésszakban dönt az Országgyűlés a hungarikumtörvény tervezetéről, amely jövő január 1-jén életbe léphet. A szöveg szerint hungarikum lehet minden olyan termék, szolgáltatás vagy dolog, amely erősen a magyar kultúrkörhöz kapcsolódik, hazai alapanyagból készül, illetve a receptúra jellemzően hazánkhoz köti.
Az őszi ülésszakban az Országgyűlés elé kerül a hungarikumtörvény-tervezet szövege, a javaslattal kapcsolatban még tartanak a legutolsó egyeztető tárgyalások. A jelenlegi menetrend szerint ha a parlament elfogadja a tervezetet, január elsején életbe lép a szabályozás – közölte lapunkkal Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-feldolgozási főosztályának vezetője. Elmondása szerint ahhoz, hogy egy termék, szolgáltatás vagy épp természeti érték bekerüljön a hungarikumok közé, elsősorban a Kárpát-medencéhez, Magyarországhoz kell kötődnie. „Célunk, hogy mindazon dolgokat, amelyek erősen kapcsolódnak a magyar kultúrkörhöz, értékrendhez, egy nagy tárba gyűjtsük” – jelezte a főosztályvezető. Az élelmiszer-ipari termékeknek magyar alapanyagból, hagyományos eljárás alapján kell készülniük, kivételt képeznek ez alól az olyan termékek, amelyek alapanyaga hazánk éghajlati adottságai miatt itthon nem teremnek meg. „Amikor hungarikumokról beszélünk, a végső állapotra kell koncentrálnunk. Nagyon sok olyan termékünk van ugyanis, amelynek alapanyaga nem magyar. Ezért a tervezet is úgy készült, hogy az ilyen termékek esetében a receptúra, a feldolgozási folyamat az, amelynek hazánkhoz kell kötődnie. A Szamos marcipánról például nem tudom elképzelni, hogy ne legyen hungarikum” – fogalmazott Gyaraky Zoltán. Hozzátette: a gyűjteményben szereplő élelmiszer-ipari termékek külön védjegyhasználati jogot is kapnak, amelyet termékük népszerűsítésére, a külpiacokkal való megismertetésére használhatnak fel a gyártók.
MAGYAR HÍRLAP
