Fogyókúrán a chipsadó sújtotta édesipar

Megkezdődtek az elbocsátások a népegészségügyi termékdíj által leginkább sújtott édesiparban. Mint arra korábban, a törvény elfogadásakor az édes- és élelmiszer-ipari érdekvédelmi szervezetek igyekeztek felhívni a döntéshozók figyelmét: a chipsadó nyomán akár nyolcszáz-ezer munkahely is megszűnhet, jellemzően a kis- és középvállalati szektorban.

A Bonbonetti Kft.-nél megerősítették értesülésünket, miszerint a cég a napokban csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központnál. Sánta Sándor vezérigazgató lapunknak elmondta: az adó nyomán a társaságnak hatvankét dolgozójától kell rövidesen megválnia.

A cégvezető hangsúlyozta: a leépítésre a már megszavazott chipsadó miatt kényszerült a társaság, ugyanakkor már a parlament előtt van a teher növeléséről, az érintett termékkör szélesítéséről szóló javaslat, melynek következtében további állások szűnhetnek meg az ágazatban. A Népszabadság úgy tudja, hogy más élelmiszer-ipari cégeknél is napirenden vannak a leépítések az adó nyomán. Korábban, szeptemberben a Chio már bejelentette, hogy az adó miatt külföldön, Franciaországban és Csehországban valósítja meg az eredetileg Magyarországon tervezett fejlesztéseit.

A parlamentben még a nyáron kurtán-furcsán, végrehajtási rendelet nélkül elfogadott adóból a kormány idén ötmilliárd, jövőre húszmilliárd forint bevételre számított. A szakmai szövetségek szerint azonban a döntéshozók más iparági adatokat használhattak, mint ők, mivel szerintük az adó nyomán jövőre 25 milliárdos fizetési kötelezettsége lenne az érintett cégeknek. Ennek az összegnek több mint a felét az édesiparnak kellene idén kitermelnie.

Az viszont már biztosnak látszik, hogy az idei évre betervezett ötmilliárdnak csak a töredéke folyik be az államkasszába. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közlése szerint az érintett cégek mindössze 566,6 millió forintot vallottak szeptemberre, illetve a harmadik negyedévre. (A gyártók, kereskedők azonban a nyár folyamán jókora készleteket halmoztak fel az adó által érintett termékekből, amelyek miatt rövidült, pontosabban kitolódott az adóköteles termékek forgalomba kerülésének ideje.)

Így viszont Szócska Miklós rezidenseknek tett ígéretének teljesítése is kétségessé vált: az egészségügyért felelős államtitkár ugyanis többek között azzal próbálta maradásra bírni a fiatal orvosokat, hogy a népegészségügyi termékadóból az idén hárommilliárd, jövőre tizenötmilliárd forintot fordítanának az egészségügyi dolgozók pótlékaira. Ha másra nem, arra mindenképpen jó volt az államtitkári ígéret, hogy tiszta vizet öntött a pohárba. Miközben a kormányzat különféle egészségvédelmi indokokkal magyarázta az új adó bevezetését, élelmiszer-ipari szakmai körökben korábban is készpénznek vették, hogy a kabinet lényegében az orvosrezidensek fizetését akarja a termékadóval kiegészíteni.

A korábbi törvényjavaslathoz mellékelt egészségvédelmi körítéshez eleve furcsa mellékízt adott, hogy a kormány – vélhetőleg a húsipari lobbi nyomására – elállt attól, hogy az eredetileg hamburgeradóként megálmodott törvényben a zsíros ételeket is megadóztassa. Bár a laikus számára némileg úgy tűnik, hogy találomra veti ki a kormányzat, mely termékkört vél egészségtelennek és sújt adóval, s mely terméket nem, azért a jogszabályban, illetve annak megszületésében tetten érhető a logika. Mindenekelőtt: amely gyártók, illetve csoportok nagyobb lobbierővel rendelkeznek, azok megússzák az adót, míg a kevésbé ügyesek nem.

Mint arról már beszámoltunk, a meglehetősen vékonyan csordogáló termékadó miatt a kormány tovább srófolja a prést: a parlament előtt lévő 2012-es költségvetési törvényjavaslatban a korábban becsült húszmilliárd helyett jövőre már harmincmilliárd forint bevételt várnak a chipsadóból, szakmai vélekedések szerint a módosítás nyomán ennek hetven százalékát immáron a jelek szerint főbűnösnek kikiáltott édesiparnak kellene befizetnie. Kérdés, hogy az édesiparnak sikerül-e jobb belátásra bírni a törvényhozókat? A jelek szerint ugyanis a képviselőház ajtajai nincsenek elzárva a lobbistáktól. Korábban a Népszabadság birtokába jutott minisztériumi tervezet szerint az adóköteles termékek közé került volna a kávé is, ám végül elmaradt a feketeleves, a benyújtott törvényjavaslatból valahogy eltűnt a kávé az adókötelezettségre javasolt termékkörből. Miközben az energiaital-gyártóknak vaskos summát kell befizetniük a termékeik „egészségtelen” koffein-, illetve taurintartalma után.

Hasonló metamorfózison mehetett át a margarin is. Még nyár végén a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára, Kardeván Endre határozott célzást tett arra, hogy a margarin is a megadóztatandó termékek között lehet – mostanra fel sem merül ennek az igénye. A jelek szerint a jelenleg formálódó szigorítás kapcsán is egymásnak adhatják a kilincset a lobbisták a képviselőházban. Az egyik módosítót benyújtó Font Sándor (Fidesz) például kivonná az adóköteles körből a kakaóport és a tejes édességeket (Túró Rudi), ugyanakkor kiterjesztené (a korábbi javaslatokban már előkerült, ám onnan hamar kikerült) lekvárokra és a szörpkoncentrátumokra is, mások a gluténmentes élelmiszerek kedvezményét növelnék, míg Rogán Antal az extrudált, sós élelmiszerekben látta meg a fenyegető veszélyt.

Bár Szócska Miklós a jövőre beszedendő adóból szóban már 15 milliárdot elígért az orvosoknak, közben az élelmiszeriparból kisajtolt pénznek máshol is lenne helye. Font Sándor szerint az Egészségbiztosítási Alap mellett a bevétel öt százaléka a központi költségvetést illetné meg, illetve a beszedett adó további öt százalékából egészségtudatos élelmiszer-fogyasztást népszerűsítő kampányokat finanszírozna, ami a kormányzati kommunikációra kiírt tendereken otthonosan mozgó cégek számára is az egészséges életöröm forrása lehet.

NÉPSZABADSÁG