Miért nincs elég vevőjük és mi az oka annak, hogy sokszoros terhek alatt nyögnek a hazai élelmiszer gyártók?
Az elmúlt néhány hétben a roolnet Élelmiszeripar Online 21 gyártóval (többségében kis- és közepes vállalkozással) folytatott hosszabb eszmecserét az iparág és a piac helyzetéről. A válaszok és tapasztalatok érdekes, megfontolandó és néhol döbbenetes eredményeket hoztak.
Az élelmiszer-ágazat legnagyobb problémája szinte kivétel nélkül minden megkérdezett vezető szerint, hogy a válság hatására jelentősen csökkent a piaci kereslet, a fizetőképes vásárlóerő. Ezen problémát pedig fokozza az, hogy a magas gyártási költségek és hazai adók drágítják a magyar termékeket, amiknél a külföldről behozott termékek így sokkal versenyképesebbek. A hazai gyártók nem csak nehezebben jutnak így piachoz, de még a talpon maradásuk is kérdéses.
Ha lehetne 3 kívánságuk az élelmiszer-gyártóknak, akkor többségük piacbővítési lehetőségeket, állami támogatást vagy legalábbis kedvezményes hiteleket és az ÁFA csökkentését kérné – ez utóbbival ugyanis jelentősen fokozódna a hazai termékek versenyképessége és védelme.
Minden kívánságukon nem tudunk segíteni, ők maguk sem, de a vevő- és piacszerzéshez több lehetőség is kínálkozik a számukra. Többségük ugyanis, a marketingre, vevőszerzésre most nem vagy csak minimális mértékben tud költeni. Így azonban elveszítik az utat és lehetőséget az új vevők, piacok megtalálásához. A gyártók gyakran offline terepen keresik a kapcsolatot a lehetséges vevőkhöz - többnyire ajánlások és rendezvények útján. Az offline csatornák azonban földrajzilag is behatárolják a lehetőségeiket.
Ha ezen változtatni tudnak, meglepő mértékben megnyílnak a fejlődés útjai. A gyártók számára ugyanis az internet nagy segítséget jelenthet, ahol megannyi ingyenes marketingcsatorna is rendelkezésre áll. A Magyar Termékek Online Élelmiszer Katalógus, linkgyűjtőoldalak, Facebook közösségi oldal létrehozása... stb. Ráadásul az internettel megszűnnek a távolságok és az ország olyan szegleteibe is eljuthat üzenetük, ahová ők maguk nem utaznának vevőért.
A gyártók többsége a kisboltoknak, nagykereknek és multinacionális üzletláncoknak szállít – vagy szeretne szállítani. Ez utóbbi piacokon azonban 90 napos fizetési határidőkkel olyan feltételeket diktálnak a beszerzők, hogy az már, idézzük: „a pofátlanság határát súrolja”!
Akkor tudnak egyenrangú partnerként fellépni az üzletláncokkal szemben, ha kiforrott, stabil termelési hátterük, ellenőrzött rendszereik vannak. Ezen sok esetben akár egy – alacsonyabb költséggel beszerezhető – élelmiszeripar specifikus vállalatirányítási rendszer is segíthet.
A gyártók többnyire állami segítséget várnak, de addig is, érdemes nyitottabbá válniuk új vevőszerző módszerekre, online csatornákra és a szakmai hírportálokra – ahonnan a segítségről szóló információkat beszerezhetnék. Vajon ki segíti ezekben a gyártókat?
