Nagy kihívást jelent a január elsejétől életbe lépő ketrecátalakítási jogszabály a hazai tojástermelőkre nézve is, miközben a harmadik országból érkező import az egész uniós piacot fenyegeti.
A hazai tojástermelők előtt álló legnagyobb kihívás megfelelni a január elsején életbe lépő uniós irányelvnek, amely szerint ezentúl csak feljavított ketrecekben lehet tojótyúkot tartani – közölte tegnap Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár. Rámutatott: a Vidékfejlesztési Minisztérium számítása szerint egységnyi területen az új jogszabály hatályba lépésével huszonöt–harminc százalékkal kevesebb tojót lehet tartani, a ketreccsere költsége pedig férőhelyenként átlagosan háromezer-ötszáz forinttal terheli a termelőket. „Hazánk mellett több tagország is kérte a határidő meghosszabbítását, komoly lobbierők ütköztek a témában. Ám úgy tűnik, az unió hajthatatlan” – jelezte a helyettes államtitkár.
A harmadik országból érkező importtal kapcsolatban elmondta: hatalmas versenyhátrányt jelenthet a jövőben az uniós termelőkre nézve. Ugyanakkor hozzátette: hazánk minden erejét beveti majd annak érdekében, hogy az unió szabadkereskedelmi vagy a Kereskedelmi Világszervezet tárgyalásain törekedjen arra, hogy a harmadik országban előállított tojások közelítsenek – a termelők és a fogyasztók érdekében is – az uniós előírásokhoz. Thury Attila, a Tojásszövetség elnökhelyettese elmondta: Európa több országában abban reménykedtek a termelők, hogy a hagyományos ketrecek betiltását visszavonják, így csak kevesen tettek előkészületeket az átállás érdekében. „Hazánkban még legalább 1,7 millió férőhelyet kell átalakítani, a Baromfi Terméktanácsnak pedig csupán hetven termelő jelezte, hogy beadja ketrecátalakítási pályázatát, amelyre hárommilliárd forintot fordít a költségvetés” – közölte az elnökhelyettes. Hozzátette: kérdéses azonban, hogy ezek közül mennyi valósulhat meg, mivel az ágazat szereplői nem tudják biztosítani a pályázatban előírt hatvanszázalékos önrészt.
MAGYAR HÍRLAP