Forgalomarányos jellege miatt nem tekinthető a minőségvizsgálati szolgáltatások árának, és még aggályos is lehet a 2012-es költségvetést megalapozó salátatörvénnyel bevezetett élelmiszerlánc felügyeleti díj – írja a portfolio.hu. Az élelmiszerlánc meghatározott tagjai a nettó árbevétel 0,1 százalékát fizetik, és ez a többletteher a szakértő szerint egyértelműen a fogyasztást fogja terhelni, s az uniós statisztika is a forgalmi adók között fogja elszámolni.
A tavaly év végén elfogadott módosítás alapján az élelmiszerlánc szereplői felügyeleti díj fizetésére lesznek kötelesek, amely adó az előző évi nettó árbevétel 0,1 százaléka. A törvény szerint az új adó bevezetésének célja az, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai ellátására fedezetet biztosítson.
Leegyszerűsítve azoknak kell megfizetniük a felügyeleti díjat, akik növényt vagy állatot élelmiszer-termelés, tenyésztés, kísérleti, állatgyógyászati célból forgalomba hoznak, illetve nyilvántartott élelmiszer- és takarmányvállalkozások. A jogszabály szerint az élelmiszert kizárólag a végső fogyasztó számára értékesítők átalánydíjat fizethetnek. A mezőgazdasági kistermelő pedig mentesül a díjfizetési kötelezettség alól.
Bevallani május 31-éig kell, az éves felügyeleti díjat pedig két részletben egyenlő összegben kell megfizetni július 31-éig, illetve január 31-éig. A PwC még decemberben kiadott hírlevele szerint a szabályozás számos kérdést is felvet: például exportra értékesített termékek után kell-e fizetni a díjat?
A felügyeleti díjjal az eredeti cél az lett volna, hogy az élelmiszerek minőségi ellenőrzésének költségeit fedezze (az államot mentesítse ilyen teher alól), vagyis elméleti szempontból egy szolgáltatás ára lenne, ami a „díj” kategóriájába kellene, hogy tartozzon. A díj kategóriából következően a befizetést külön alapba kellene teljesíteni, de ma az látható, hogy a közös költségvetési bevétel része lesz – mondta el a Portfolio.hu kérdésére Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tanára, az Apeh korábbi elnöke. A díjfizetési kötelezettség – forgalomarányos jellege miatt – nem tekinthető a minőségvizsgálati szolgáltatások árának, annak ellenére sem, hogy azt a költségek között kell elszámolni, s a NAV közadók módjára fogja behajtani. Ez a többletteher – az egyéb forgalmi adókhoz hasonlóan – egyértelműen a fogyasztást fogja terhelni, s az EU-statisztika is a forgalmi adók között fogja elszámolni az önkormányzati iparűzési adóhoz hasonlóan.
Az új jogcím egyfelől többlet fizetési kötelezettség, másfelől viszont egy termékcsoportra vonatkozó elkülönített elszámolási kötelezettség, ami nincs összhangban az NGKM 500 milliárd forint értéket kitevő adminisztrációs tehercsökkentési programjával, vagyis nem szolgálja a közteherviselési jogcímek számának beígért csökkentését. A szakértő véleménye szerint forgalmat terhelő jellege miatt aggályos közteherviselési jogcím lehet, ami előbb utóbb az uniós fórumok előtt is kiköthet.
AGROMONITOR
