Egyre több a háztáji sertés az éttermekben

A sertéságazat lehet a legnagyobb nyertese annak a rendeletmódosításnak, ami lehetővé teszi, hogy az éttermek és a közétkeztetés szereplői meghatározott feltételek mellett közvetlenül a kis- és őstermelőktől vásároljanak fel alapanyagokat. A vendéglősök szívesen vásárolnak helyi alapanyagokat, de a gazdáknak még meg kell tanulniuk egyenletes minőséget szállítani.

„Leginkább a sertéstenyésztők járhatnak jól a kistermelői értékesítés megkönnyítésének szándékával megalkotott rendelettel" – mondta Németh Antal, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke. A kistermelők élelmiszertermelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeit szabályozó földművelésügyi miniszteri rendelet legutóbbi módosítása szerint ugyanis az állati alaptermékek értékesíthetőek az előállítás szerinti megyében és Budapesten, valamint a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 kilométeres távolságon belül a végső fogyasztó részére, valamint boltok és vendéglátó egységek, így a közétkeztetés számára is.

A rendelet hatálya alá tartozik a tej, a tojás és a nyers hús, valamint a feldolgozott kistermelői termékek, például a sajt, a lekvár és a kolbász is. A terméktanács szerint figyelni kell azonban arra, hogy a kistermelők ne váljanak az egyéb módon eladhatatlan portékák (fél)legális értékesítőivé.

A könnyítés azt (is) jelenti, hogy a vendéglősök közvetlenül a termelőktől vásárolhatják az alapanyagot. Németh Antal szerint ennek nyomán elsősorban a sertéságazatban mutatkozik esély a növekedésre, az értékesítés feltételeinek lazítása ugyanis megnyithatja a piacot a tenyésztéssel korábban – részben éppen a túlszabályozás miatt – felhagyó gazdák számára.

A magyar (köz)étkeztetés még mindig alapvetően a sertéshúsra épül, a kereslet stabilnak mondható, így a tenyésztés és értékesítés feltételeinek javulása sok gazdát visszacsábíthat az ágazatba. Az átütő sikerhez szükség lenne azonban a finanszírozási feltételek javítására és a megtérülési ráta növekedésére is. Sikerre főleg ott lehet számítani, ahol a tenyésztést csak felfüggesztették, de az infrastruktúra, a szaktudás és a tapasztalat még rendelkezésre áll.

Mind több vendéglátó egység él a közvetlen vásárlás lehetőségével. „Alapanyagaink mintegy 30 százalékát a helyi kistermelőktől szerezzük be, és az elmúlt évekre visszatekintve ez az arány nő" – mondja H. Szabó Attila, a Balaton-felvidéki Szentantalfán működő „Zsóka Fogadója" séfje. A vendéglők vásárlásainak nagy részét a sertéshús teszi ki, emellett tojást, friss zöldséget és kecskesajtot használnak a helyi kínálatból.

Újra lehet disznót vágni. Az eddigi rendeletek tiltották az otthoni disznóvágást, és tiltották a házilag előállított aszalt és füstölt áru értékesítését is. Az új rendelkezés biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör-, birka-, kecske- és disznóvágás, illetve a disznótor. A falusi vendégasztal-szolgáltatásnál, és a rendezvényeknél a hatóságnak történő bejelentés esetén lehetőség nyílik az ellenőrzött állományokból helyi, illetve házi vágás elvégzésére, a hús helyben való elkészítésére, valamint helyben fogyasztásra történő értékesítésre. Az ökörsütés, a birkapörkölt, a házi disznótor a falusi vendéglátóknál és a rendezvényeken is engedélyezett, és kistermelő is végezhet falusi vendégasztal-szolgáltató tevékenységet az általa megtermelt vagy előállított, továbbá kiegészítő alapanyagként vásárolt élelmiszer felhasználásával.

A séf szerint nagyobb is lehetne a helyi termékek aránya, de a környékbeli kistermelők nagy többsége nem tudja folyamatosan ugyanazt a minőséget produkálni, bár e tekintetben is látható a fejlődés. „Szívesen vásárolnánk még többet a helyi termelőktől és tenyésztőktől, mert például a magyar sertés valóban jobb minőségű a legtöbb importterméknél" – mondja a mesterszakács. Ennek oka a takarmányok minőségében keresendő, éghajlati és talajadottságaink révén ugyanis a magyar takarmányok egészségesebb, finomabb zsírszöveteket hoznak létre a húson belül.

Vannak azonban problémák is. „A kezdeményezés mindenképpen hasznos, ám egyelőre nem ismerjük a módosítás konkrét alkalmazási feltételeit, az így beszerzett áru bizonylatolásának módját, nem tudjuk, milyen elszámolási formákkal lehet, illetve kell élnie a kistermelőktől vásárló vendéglősnek" – kommentált Prisztóka Tibor, a nyúli Szél Fiai Fogadó & Cellárium tulajdonosa. Ezért ők egyelőre az eddig bevált kereskedelmi beszerzési csatornákat részesítik előnyben.

A rendelet az adminisztratív korlátok lebontásával erősítheti a magyar termékek hazai piaci pozíciót is, hiszen a végfelhasználók feltehetően szívesebben vásárolnak az ismert, helyi termelőktől, mint az ismeretlen, sok esetben nehezen azonosítható importforrásokból. Az utóbbi időben ugyanis mind több élelmiszerterméken található magyar eredetre utaló kifejezés, illetve képi megjelenítés, ám az alaposabb vizsgálat sokukról kideríti, hogy valójában alapvetően importtermékekről van szó, legfeljebb csomagolásuk történt Magyarországon. A közvetlenül a kistermelőktől származó alapanyagok és feldolgozott termékek esetében az eredet azonban nem is lehet kérdéses. Így erősödhet a magyar felhasználók elkötelezettsége a magyar termékek iránt, ami ugyancsak piacbővítő hatással járhat.

AGROLINE