Nem gondolt a gazdasági következményekre a kormány, amikor újabb büntetőadóval sújtotta a magyar élelmiszeripart – hangsúlyozza az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ). A szakmai érdekképviselet szerint a népegészségügyi termékadó, amit már alig egy hónappal a hatálybalépést követően drasztikusan emelnek és terjesztenek ki újabb élelmiszerekre, csak látszólag hoz pluszbevételt a költségvetésnek, ehelyett egy drámai gazdasági helyzetben csak tovább mélyíti az ágazat válságát, munkahelyeket, és az ebből származó adóbevételeket veszélyeztet.
Orbán Viktor miniszterelnök az idei OMÉK megnyitóján tartott beszédében a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart emelte ki, mint fontos kitörési lehetőséget a magyar nemzetgazdaság számára b- emlékeztetett közleményében az ÉFOSZ. Külön hangsúlyozta a feldolgozóipar megtartásának fontosságát is. Ezzel szemben a szakmai szervezet szerint a tény az, hogy az ágazatra szeptemberben kivetett népegészségügyi termékadót máris tovább emeli a kormány, valamit kiszélesíti annak hatályát. A szeptember óta hatályos élelmiszeripari különadó újabb emelése épp ellene hat a hazai feldolgózóipar fennmaradásának.
Az adó „káros mellékhatásaiként” egyebek mellett 10-40 százalékkal emelheti a fogyasztói árakat, átlagosan 20 százalékkal vetheti vissza a forgalmat, aminek egyenes következményeként a fennmaradás érdekében végrehajtott létszámleépítés – áll a közleményben. A gyártók becslése szerint akár 1000 fő is utcára kerülhet az érintett élelmiszeripari ágazatokban, emellett pedig Magyarországra tervezett több milliárd forint értékű, munkahelyteremtő beruházások maradhatnak el, és hazánk helyett a kiszámítható gazdasági környezetet biztosító szomszédos országokban valósulhatnak meg. Az adóemelés következtében fellendül a feketegazdaság, az itthon különadóval sújtott, a szomszédos országokban jóval olcsóbb termékek behozatala és számla nélküli, illegális forgalmazása miatt magyar kisvállalkozások sora mehet csődbe.
Mindezek mellett az élelmiszerágazatot természetesen a jövőre életbe lépő 2 százalékos általános forgalmi adóemelés is sújtja, amely az élelmiszerek döntő többségét drágítja majd – hívja fel a figyelmet az ÉFOSZ. A minimálbérre, a garantált bérminimumra, a kötelező munkáltatói bérkompenzációra, a környezetvédelmi termékdíjra és a szintén kötelező agrárkamarai tagságra vonatkozó tervek is rendkívül aggasztóak a magyar élelmiszeripar vonatkozásában. S mivel az élelmiszeripar dolgozza fel a hazai mezőgazdaság által előállított alapanyagok döntő hányadát, az ágazat tönkretétele a hazai mezőgazdaságot is súlyosan fogja érinteni.
Az ÉFOSZ számára elfogadhatatlan az, hogy a még termelni képes, adót fizető élelmiszer-előállítóktól várja a kormány a költségvetésben támadt lyukak befoltozását. Az ágazatot az sem segíti, hogy egyes szakpolitikusok kommunikációjukkal folyamatosan és súlyosan sértik a jogszerűen működő vállalkozások jó hírnevét, amikor azokat megalapozatlanul „adóelkerülő, ezért büntetendő” viselkedéssel vádolják. Egyértelmű, hogy nem népegészségügyi célok vezérelték őket az új adónem bevezetésekor, hanem a költségvetési bevételek növelése, a választási ígéreteknek ellentmondó újabb fogyasztási adók bevezetésével.
Az ÉFOSZ felhívja a figyelmet arra a kirívó aránytalanságra, hogy a kormány a teljes élelmiszer-feldolgozó ágazat 2010. évi eredményének csaknem 80 százalékát kitevő összeget kíván 2012-ben az érintett gyártóktól, illetve közvetve a fogyasztóktól népegészségügyi termékadó jogcímen behajtani. Az élelmiszer-feldolgozó ágazatban még működni képes vállalkozások nem képesek ekkora adóterhelést elviselni.
A magyar fogyasztó döntően mennyiségorientált és rendkívül árérzékeny. Jövedelmének csaknem 30 százalékát költi élelmiszerre, a 10 százalék körüli európai átlaggal szemben, így nagyon súlyosan érinti az árak további, drasztikus növekedése az amúgy is nehéz gazdasági helyzetben.
Az ÉFOSZ szerint büntetőadók kivetése és a fejlesztési források megvonása helyett a magyar élelmiszergazdaság egészének kiemelt, de támogató állami figyelemre volna égető szüksége. Különösen fontos ez, mert a hazai élelmiszeripar még mindig mintegy százezer munkahelyet biztosít, elsősorban a munkanélküliség által leginkább sújtott vidéki térségekben. A kormányzatnak és az ágazat szereplőinek vállvetve kell küzdenie a belföldi piac visszaszerzése, a versenyképesség növelése és a hazai munkahelyek megőrzése érdekében. Az ÉFOSZ felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy ennek elmaradása, a különadók további emelése beláthatatlan következményekkel járhat mind a nemzetgazdaságra, mind a magyar fogyasztókra nézve, az élelmiszeripart pedig a magyar könnyűipar sorsát idéző pályára állíthatja – zárul a közlemény.
AGROMONITOR
